Kulcsszerepet kap a műhibák beárazásában az ETT
A magánellátók műhibáival a társadalombiztosításnak okozott károk megtérítésében lesz kulcsszerepe az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak (ETT) – közölte a Népszavával Mandl József akadémikus, a szervezet elnöke.
– Azt, hogy van-e ok-okozati összefüggés a magánszektorban történt ellátás, illetve utóbb az állami intézményben szükségessé váló kezelés között, azt a jogszabály kihirdetése után az ETT Igazságügyi Szakértői Testületének tagjai vizsgálják – mondta a lap kérdésére Mandl József professzor. Erre azt követően kerülhet sor, ha már előzetesen bírósági ítélet vagy közigazgatási határozat megállapította, hogy a magánszolgáltatónál nyújtott ellátáskor „műhiba” történt, azaz a páciens kezelése nem a szakma szabályait betartva történt. Ha ez igazolódik, úgy a beteg az őt ért károk kompenzációjára tarthat igényt, illetve ha a társadalombiztosításnál is merültek fel jelentős költségek, akkor annak megtérítése is követelhető.
Mandl József emlékeztetett arra, hogy már tavaly év végén úgy módosult az egészségbiztosítási ellátásokról szóló törvény, hogy ilyen esetekben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) visszamenőleg kérheti a magánszolgáltatóktól a térítést. Ezt a szabályt viszont csak a hatálybalépés után bekövetkezett egészségkárosodásokra lehet alkalmazni. Ám ahhoz, hogy a kormányhivatal „kiállíthassa” a számlát, tudnia kell, melyek azok az ellátások, amelyek részben vagy egészben a „műhibával” függenek össze, és melyek azok, amelyek nem. Ennek pontos „leltározásához” több szakmai terület orvosi tapasztalatára van szükség. Miután az ETT-én belül működő Igazságügyi Szakértői Testület tagjai évtizedek óta foglalkoznak igazságügyi orvoslással, jelentős tapasztalatuk van bírósági, hatósági eljárásokban, a feladatra a társadalmi egyeztetésen lévő kormányrendelet ezt a testületet jelölte ki szakhatóságként.
Az ETT elnöke hozzátette: a magánszolgáltatót az egyes beavatkozásokhoz tartozó szokásos kockázatokért és a normál szövődményekért sem lehet felelőssé tenni. Ezért az igazságügyi szakértői testület csak akkor vizsgálódik, ha a magánszolgáltató a szakmai szabályainak nem megfelelő ellátást nyújtott. A munka arra sem terjed majd ki, hogy mekkora összegű térítésre kötelezhető a magánellátó, csak arra, hogy történt-e szakmai szabályszegés és annak milyen következményei hárultak az állami egészségügyre.
