Hálózatkutatás az orvoslásban
Könnyebb elérni az amerikai elnököt, mint a kaukázusi kecskepásztort
Az orvoslásban fellelhető hálózatok feltérképezésével a szokásos technikáknál egyszerűbbé válhat a "véleményvezérek" és az információk eljuttatásában nagy szerepet játszók megtalásása, ha úgy tetszik, eredményesebb lehet az orvoslátogatói munka. Mindez azonban a tisztaságot, az etikus magatartást is szolgálhatja: jól látszanak a cégek, a szerek és az orvosok közötti kapcsolatok.
Ma már elképzelhetetlen távolságra vagyunk attól, hogy örülünk, ha kívülállóként meg tudjuk mondani, egy-egy csoportban ki kivel szimpatizál, és kik azok, akiket biztosan nem szerencsés valamely feladat együttes elvégzésével megbízni. A Moreno által kitalált, (idehaza Mérei Ferenc által továbbfejlesztett) szociometriát mára gyakorlatilag felváltotta a hálózatkutatás, amelyről sokat ugyan még csak kevesen tudnak idehaza, ám mivel a témának Barabási Albert-László személyében magyar-nemzetközi szaktekintélye van, egyre többen fogadják el azt az alapfeltevést, hogy akár az emberek mozgása is napokkal korábban, csaknem száz százalékban előre jelezhető. S hogy e módszerrel akár a betegségek kialakulásának útjait is feltérképezhetjük majd, azaz a rájuk adandó válaszokat is egyszerűbben meghatározhatjuk.
A hálózatkutatáson alapuló véleményvezér-monitorozás az észak-amerikai és nyugat-európai gyógyszeripar döntéshozói körében régóta elfogadott és alkalmazott módszer. Kívülálló számára is képes megmutatni ugyanis, hogy kik egy-egy terület kulcsemberei (key opinion leader, KOL) vagy hogy kik lesznek a következő generációban a véleményvezérek (rising star), az orvoslásban például a hamarosan meghatározó, ma még fiatal, a mai nagyok által támogatott, segített orvosok. Az is kiderül belőle, kik azok a "híd" szerepű személyek, akik a hálózatban nagyon sok kapcsolattal rendelkeznek, és véleményük gyorsan terjed akár formális, akár infomális kapcsolatokon keresztül – azaz tudományosan elkészített, mégis egyszerű, jól átlátható ábrákból könnyen kiolvasható, hol vannak olyan pontok, amelyeken célszerű információkat közölni ahhoz, hogy azok a közösség minél több tagjához el is jussanak.
Egy-egy hálózati elemzés alkalmával kiderülhet például, hogy egy vezéralaknak tartott személy véleményére nem is ad annyit a közösség, mint amennyi a korábbi információk, érzetek, hallomások alapján feltételezhető volt. Fellelhetők ugyanakkor olyan személyek, akik státusuk ellenére nagyobb befolyással bírnak egy-egy szakterület életében, azaz rajtuk keresztül esetleg olcsóbban, hatékonyabban juttatható el az eljuttatni kívánt közlendő.
A PubMed-ben megtalálható adatok alapján Magyarországon is elkezdődött az orvosi hálózatok kutatása, amelyek közül egyelőre a kardiológiára vonatkozó információkat dolgozták fel. Az elsősorban magyar nyelvű orvosi és egészségügyi folyóiratok feldolgozásával foglalkozó ComFit adatbázisából a nemzetközileg is elismert, hálózatkutatásban jártas Maven7 elkészítette a magyar kardiológusok KOL mappingjét. Az elemzés megmutatja a kardiológia kulcsembereit, az új generáció kiemelkedő alakjait, a szívgyógyászat kommunikációs csatornáit épp úgy, mint összetartó vagy különálló közösségeit. Mint azonban az a Magyar Egészségkommunikációs Egyesület szerda esti rendezvényén kiderült: az együttműködési mintázatok mellett sok minden más is láthatóvá válik a kutatás során.
Tudni lehet, hogy egy-egy szakértő mekkora súllyal bír a szakterületen, kik azok az emberek, akik képesek összekapcsolni, ha úgy tetszik: befolyásolni más csoportokat. Könnyen feltárható, kiken keresztül lehet elérni a leghatékonyabban a periférián lévő, kevés kapcsolattal rendelkező embereket, de láthatóvá válnak a hatóanyagokhoz, az egyes gyógyszeripari cégekhez fűződő kapcsolatok is. Azaz, ha nem is nevesítve, de tudni lehet, kik azok, akik őrzik függetlenségüket (a kardiológiában az adatok feldolgozása során azt találták, hogy a 20 "véleményvezérnek" és a "rising star"-ok közül háromnak semmilyen gyógyszeripari elkötelezettsége nincs), s kik azok, akik a szponzorált szimpoziumokon akár két-három terembe is elszaladnak egy-egy előadást megtartani...
A lehetőség tehát adott, bár a szakértők szerint idehaza jó pár évnyi elmaradásban vagyunk ezen a területen. Azt ugyan eddig is sokan sejtették, hogy a nagy kapcsolati hálóval rendelkező amerikai elnököt, Barack Obamát könnyebb elérni, mint a kaukázusi kecskepásztort. De vajon kit kellene elérni és mi mindenre jó ez a tudás? Hogyan dolgozzunk vele tovább? És vajon milyen szorosak azok a kapcsolatok, amelyek néhány együttesen jegyzett publikáció alapján feltérképezhetők a szakértők között?
Nem lehet, hogy az együttes munkát jobban befolyásolja a golfpályán együtt töltött idő a közös publikációknál? – kérdezte egy jelenlévő. A szakértői válasz alapján mindez diagnosztikai eszköz, nem pedig sales munkára szolgál. Azt mutatja meg, kiket, hogyan érhetünk el, de hogy később milyen technikákat alkalmazunk, azt mindenkinek magának kell tudnia.
Azt már a krónikás teszi hozzá, hogy a miniszteri rangú államtitkár feltehetően tudja már, hiszen egy-egy adatsor a megrendelőtől függően egészen másra is felhasználható. Az egészségügyért felelős államtitkárságtól az új szakmai kollégium felállításakor nem egyszer hallhattuk: a teljes átláthatóság jegyében ezentúl összeférhetetlenségi nyilatkozatot kérnek a mindenkori miniszter tanácsadó testületeként ismert kollégium tagozatainak és tanácsainak tagjaitól, elkerülendő, hogy az új szakmai protokollokban esetleg ne csak a szakmai szempontok kapjanak majd helyet...
HITEK ÉS VÉLELMEK
A MEKE konferencián elhangzott "Hálózatkutatás az orvostársadalomban" című előadás résztvevőit megkérték a szervezők, hogy becsüljék meg, hogy szakterületükön a vezető/legnagyobb KOL hány kapcsolattal rendelkezik, illetve hogy egy "átlagos" KOL-nak mekkora a kapcsolati hálója. A visszajelzésként kapott 30 kérdőív alapján az átlagos KOL hálózati kapcsolatainak száma ~70%-a a véleményvezérének. A valóságban az eltérés az átlag és vezető között sokkal nagyobb; egy átlagos KOL csak harmadannyi kapcsolattal rendelkezik mint a vezető KOL. |