Költségvetés, adótörvények, cafeteria, hajléktalanok
Számos határozatot hozott a parlament pénteken, köztük 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvényt.
Varga Mihály pénzügyminiszter a törvényjavaslat ismertetésekor a biztonságos növekedés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét. A miniszter szerint 2019-ben a fegyelmezett gazdálkodás mellett is több jut a családok támogatására, a gyermekvállalás ösztönzésére, a munkahelyteremtésre, valamint a munkaerő megtartására, a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, a gazdaság fejlesztésére, de az ország határainak védelmére is. A 2019-es költségvetés alapján jövőre 4000 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg a költségvetés terhére, segítve a további gazdasági növekedést.
A kormány 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre 2,7 százalékos infláció mellett, és az ideinél alacsonyabb, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt tervezett.
A költségvetési törvény az államháztartás központi alrendszerének jövő évi bevételi főösszegét 19 580 milliárd 364,6 millió forintban, a kiadási főösszegét 20 578 milliárd 798,5 millió forintban állapította meg, a büdzsé hiányát 998 milliárd 433,9 millió forintban határozza meg az elfogadott törvény, a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti (ESA) deficitje a GDP 1,8 százaléka.
A törvény elfogadása előtt Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke közölte, az egységes törvényjavaslat összhangban van a tervezett és várható makrogazdasági és költségvetési folyamatokkal, valamint teljesíti az alaptörvény államadósság-szabályainak követelményét.
Október közepétől szabálysértés az életvitelszerű utcán tartózkodás
Az Országgyűlés 132 igen, 54 nem szavazattal igazította ilyen tartalommal az alaptörvényhez a szabálysértési törvényt. A jogszabály a hajléktalanokkal szemben speciális helyszíni intézkedési eljárást vezet be: ennek keretében a rendőr felszólítja a hajléktalant a közterület elhagyására. Semmilyen további eljárás nem kezdődik el azzal szemben, aki ennek eleget tesz vagy együttműködik. Szabálysértési eljárás is csak azzal szemben indul, akit a rendőr 90 napon belül már háromszor szólított fel a közterület elhagyására, ám ennek az adott időn belül negyedik alkalommal sem tesz eleget.
Ahhoz, hogy ezt ellenőrizni lehessen, létrejön egy nyilvántartás azokról, akiket helyszíni intézkedések alá vontak. A nyilvántartásban az adatokat a helyszíni intézkedéstől számítva 90 napig, illetve az eljárás megindításáig lehet tárolni, az információk 90 nap után törlődnek. Aki ellen szabálysértési eljárás indul, az közérdekű munkával, vagy ha ezt nem vállalja, esetleg visszaeső, akkor elzárással sújtható, pénzbírság nem szabható ki. A szankcióról bíróság dönt.
A parlament elfogadta az adótörvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot
A 131 igen, 33 nem szavazattal és 23 tartózkodás mellett meghozott döntés nyomán a 15 százalékos személyi jövedelemadó nem változik, és marad a 9 százalékos társasági adó is. A családi adókedvezmény ugyanakkor bővül, a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal, 40 ezer forintra emelkedik, és 5 százalékra csökken az UHT és az ESL tej áfája.
Az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) már csak 2018. december 20-ig lehet választani, az eddig is evázók azonban továbbra is maradhatnak ebben az adózási formában.
Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót (szja) kell fizetni.
Az európai uniós adóminimum elérése érdekében három lépésben emelkedik a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adója, 2018. szeptember 1-jétől, 2019. január 1-jétől és 2019. július 1-jétől. Egy doboz cigaretta lépésenként 30-40 forinttal drágulhat.
Változik a cafeteria-rendszer is. A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatásoknál nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, ugyanakkor a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. Így például megszűnik az eddig készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás kedvezménye is.
A bevándorlás okozta államháztartási többletkiadásokhoz való hozzájárulással indokolva bevezetik a bevándorlási különadót, amelyet a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása után kell fizetni. Az adó alapja főszabály szerint az anyagi támogatás értéke, mértéke az adóalap 25 százaléka. A különadóból származó bevétel kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel.
