Az MTA számára elfogadhatatlan, tiltakozni sokféleképpen lehet
Török Ádám, az MTA főtitkára a hvg.hu-nak azt mondja, nem tervez a törvénymódosítás miatt lemondani, de a helyzet az Akadémia számára elfogadhatatlan.
hvg.hu: Július 20. a költségvetési végszavazás napja, ekkor dől el, mi lesz annak a 28 milliárd forintnak a sorsa, amit a kormány át akar adni a Magyar Tudományos Akadémiától az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, hogy inkább a tárca ossza el a kutatási pénzeket. Számít még fordulatra?
Török Ádám: Formálisan valóban akkor dől el. Aznap fogadja el a parlament a javaslatot, és szerintem addig semmi érdemi nem fog történni.
hvg.hu: Akkor az a döntés születik majd, amit az MTA nem tud elfogadni.
T. Á.: Igen.
hvg.hu: Olvasni lehetett, hogy Palkovics miniszter még nem árulta el, pontosan mik a tervei. Nem tudni, hogyan osztanák el a pénzeket, és hogyan garantálná a függetlenséget.
T. Á.: Miniszter úrral a tárgyalódelegációnk részeként többször egyeztettem, és hallottam olyan kollégáktól is, akik vele beszéltek, hogy ők hogy látják az álláspontját. Ez a két kép nem teljesen konzisztens. Miniszter úr kétfajta üzenetet mond. Az egyik az, hogy az intézeti autonómiát nem csorbítják, a kutatás szabadsága megmarad. A másik pedig az, hogy bizonyos témákat mégiscsak ki kell jelölni, amelyeket kutatni kell ebből az állami pénzből, mert az állami pénzt nem lehet csak úgy bármire felhasználni. Még nem látszik tisztán a koncepció. (...)
hvg.hu: Ha elfogadják a jelenlegi állapotában a költségvetést, akkor milyen személyi vagy bármilyen következményei lesznek az Akadémián? Ön személy szerint lemondana-e a főtitkári pozíciójáról?
T. Á.: A tiltakozásnak sokféle eszköze van. Szögezzük le, magamtól biztos nem mondok le, mert úgy szerződtem ide, hogy Lovász Lászlóval együtt fogok dolgozni. Ha ő nem dolgozik itt, az számomra új helyzetet teremt, de ő tudja megmondani, vannak-e ilyen szándékai. Én nem készülök arra, hogy a következő néhány hónapban olyan helyzet lenne, hogy le kelljen mondani. Tisztázni kell, hogy az Akadémia egy ilyen helyzetben milyen munkakapcsolatot tud kialakítani az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, mert az akkor optimális, ha kétoldalú. Kérdés, hogy ez hogyan alakul ki: két egyenrangú fél beszélget, vagy az egyik megmondja a másiknak, hogy mi lesz – én ez utóbbit nem tartom célszerűnek. De igazából miniszter úr eddig képviselt álláspontjából még nem tudok világos stratégiára következtetni. Mert néha arról beszélt, hogy nem akarja érinteni a kutatás szabadságát, néha meg arról, hogy bizonyos kutatási területeket ki kell jelölni. A kettő közötti ellentmondást nem tudom, hogyan lehet áthidalni. Ezekről beszélgetni kell majd a szavazás után.
Gondolom, az elnök össze fogja hívni a rendkívüli közgyűlést, mert annak felhatalmazása kell bármilyen döntéshez. Az Akadémia vezetésének van felelőssége az ott dolgozó összesen 5000 ember munkájáért: ha bedobja a gyeplőt a lovak közé, akkor lehet, hogy látványos dolgot cselekszik, de nem tesz jót senkinek. Tiltakozni sokféleképpen lehet, és nyilván van egy pont, amikor már nem marad más eszköz. De ezt a pontot most még nem látom.