Kökény Mihály: Sajnos mindig van lejjebb

Kökény Mihály mindezt annak kapcsán mondta, hogy az adóhatóság két budapesti kórházat is végrehajtási eljárás alá vont. „Kényszerűségből volt ugyan már olyan beszállító, amely inkasszót alkalmazott a felhalmozott adósságai miatt egy-egy egészségügyi intézménnyel szemben, de ha ugyanezt egy állami hatóság, a NAV teszi, az még inkább ellehetetleníti a gyógyítást” – mondta.

A Népszava szúrta ki, hogy két budapesti kórház – a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelő Intézet, valamint a Károlyi Sándor Kórház – is rajta van a NAV végrehajtási eljárás alatt álló adózók listáján. Nem ez a két kórház lenne az első, amely ellen az adóhatóság végül inkasszót vet ki: a lap ugyanis azt is megtudta, hogy így szedték be a Jászberényi Szent Erzsébet kórház mintegy 57 millió forintos közteher-tartozását.

Később a NAV cáfolta a lap értesülését.

A kórházak finanszírozási helyzete egésze tragikus – kezdte a korábbi egészségügyi miniszter. Emlékeztetett arra, hogy a meglehetősen jelentős bérhányadot leszámítva, a működtetést szolgáló keret ténylegesen messze elmarad nemhogy az igényektől, hanem a szükségestől. is Ahogy kényszerűségből volt már olyan beszállító, amely inkasszót alkalmazott az egyik intézménnyel szemben, most ugyanezt teszi egy állami hatóság – szögezte le a szakember (minimum) nehezteléssel a hangjában. Ehhez persze joga van – ismerte el, ám rámutatott, hogy az inkasszózással még inkább ellehetetlenítik a gyógyítást. „Ez a fajta fenyegetettség naponta éri a kórházakat, miközben ténylegesen nincs pénzük a gyógyításra” – mutatott rá, megjegyezve: elég megnézni a költségvetési számokat, sorokat, hogy lássuk: 2023-hoz és az azt megelőző évekhez képest alig vagy egyáltalán nem emelkedett a kórházak finanszírozását szolgáló összeg, miközben jelentősen nőtt az infláció, ami az egészségügyben még gyorsabb is volt, mint másutt. 

A kormány pedig alig tesz azért, hogy rendezze a kórházak adósságát (és ezt is csak utólag, részletekben), holott a kórházak finanszírozására rendelkezésre álló előirányzatokat kellene megnövelni, no meg az egy-egy beavatkozás után, meghatározott rendben fizetett díjazást, azaz a teljesítményarányos juttatást – ám ennek a mértéke évek óta nem változott. Így azután Kökény szerint semmi meglepő nincs abban, hogy a kórházak egye jobban ellehetetlenülnek. Megjegyezte: az viszont inkább meglepő, hogy immár állami cégek, vállalatok és az adóhivatal is ezt a módszert alkalmazza, ami kifejezetten cinikus magatartás. „De sajnos mindig van lejjebb, s az, hogy ez történik azt bizonyítja, az egészségügy tényleg nem fontos a kormánynak” – állapította meg

Mi lehet ennek a következménye? Vajon tovább csökkenhet az egészségügyi beavatkozások száma? Illetve tovább nőhetnek a helyenként már így is elviselhetetlenül hosszú várólisták? – kérdezte a Hírklikk. Könnyen lehet, hogy így lesz, hiszen előfordulhat, hogy emiatt már a meghibásodott berendezéseket sem tudják majd megjavítani – reagált, emlékeztetve arra, hogy egyre több egészségügyi intézményben szüneteltetik az ellátást, és kényszerítik arra a betegeket, hogy 50-100 km-re a lakhelyüktől vessék alá magukat mondjuk egy-egy műtétnek. A pénzhiány és a szakemberhiány miatt ezek a problémák pedig egyre súlyosabbá válnak az ilyen intézmények esetében.

Pedig ezt nem lehet vég nélkül folytatni – hívta fel a figyelmet. Mindenesetre a nemzetközi összehasonlító mutatókat nézve – legyenek azok az egészségi állapotot, vagy például az egészségügyi rendszer problémáival, a várólistával összefüggő, megelőzhető halálozások száma – a helyzet nálunk sokkal rosszabb, mint az Európai Unió legtöbb országában. „És minden napra jut egy borzasztó történet, én a magam részéről már csak azon csodálkozom, hogy miért nem szül mindez nagyobb elégedetlenséget a lakosság köreiben – mert elégedetlenség ugyan már van, de annak még nem elsöprő a foka”.