Ki fizesse a hosszú életet?
Ki ápolja majd az időseket, ha Európa ilyen tempóban öregszik tovább? – teszi fel a kérdést a Biztosítási Szemle.
2060-ra mintegy 152 millió uniós állampolgár lesz 65 év feletti, akik közül mintegy 50 millióan szorulnak majd hosszú távú gondozásra. A férfiak születéskor várható élettartama 85, a nőké 89,1 év lesz, ami azt jelenti, hogy egyre kevesebb fiatalnak kell majd gondoznia egyre több időst.
De a konfliktus lényege fnanszírozási oldalról is megközelíthető, hiszen a kereslet és a kínálat egyensúlyának megbomlása miatt az árak Európa szerte emelkednek.
Az Allianz statisztikái szerint 1999-ben egy “sztenderd” nyugdíj (amit egy átlag fizetéssel rendelkező, 45 évet ledolgozó személy kap) valamint a törvényileg előírt, tartós ápolási-gondozási biztosítás szolgáltatásai elegendőek voltak az otthonban történő ápolás havi díjának kifizetésére, amely nagyjából 2470 eurót tett ki Németországban.
Tíz év alatt az ápolási otthon költségei mintegy 16%-kal, 2865 euróra emelkedtek, így ma már a sztenderd nyugdíjból és a kötelező ápolási biztosítás szolgáltatásaiból nem jön ki ez a havi összeg. 2009 óta havi átlag mintegy 300 euró különbség van a két összeg között, amit valahonnan elő kell teremteniük a tartós gondozásra szoruló időseknek, illetve hozzátartozóiknak – olvasható a biztositasiszemle.hu cikkében.
