Képalkotó diagnosztika: a kartell nyomában
A 2015-ös, képalkotó diagnosztikát érintő, 9 milliárd forint értékű közbeszerzés nyomába eredt a 444.hu, amelyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálódik.
Terjedelmes, a politikai szálakat is bogozó írást közöl a 444.hu a KEOP-5.6.0/E/15 – Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása című pályázatról. Eredetileg úgy volt, hogy 9 milliárdból vehetnek majd MR, CT és röntgengépeket a kórházak, a nagy érdeklődés miatt azonban végül kibővítették a forrást. A palyazat.gov.hu-n szereplő összesítés szerint 81 intézmény nyert el összesen 40,9 milliárd forintot. A kozbeszerzes.hu-n pedig 206 olyan szerződést találtak, amit valamelyik magyar kórház az ezen a pályázaton elnyert forrás terhére kötött, és ezek összértéke 32,7 milliárd forint volt.
2015 második felében az egészségügyi piacon tevékenykedő nagyobb cégek képviselői többször is összegyűltek az egyik Frei Caféban Budapesten, hogy egyeztessenek a pályázatokról. Így jött létre a szektor hazai történetének valószínűleg legnagyobb kartellje, amiben egy maréknyi, kiváló fideszes és kormányzati kapcsolattal rendelkező ember mozgatta a szálakat. Az ügyben már a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is nyomoz, gyanújuk szerint ezeken az egyeztetéseken dőlt el, melyik kórház melyik pályázatán melyik cégnek milyen ajánlattal kell nyernie.
A GVH 2016 áprilisa óta vizsgálódik az ügyben, egy akkori közlemény óta nem adtak ki semmilyen információt arról, hogy is áll a nyomozás. A portál kérdéseire azt mondták, hogy a számukra szabott törvényi határidő 2018. május 5-én jár le, de egy alkalommal még ekkor is dönthetnek a hosszabbítás mellett. Azt írták, az ügy rendkívül bonyolult, sok vállalkozást vontak eljárás alá, és rengeteg tanút kell meghallgatniuk az ügy bonyolultsága miatt. Ráadásul kiemelték azt is, hogy több vállalkozás nem nagyon akar együttműködni velük.
a GVH egyik 2016-os végzése szerint a kartell koordinálásával gyanúsított két személy közül az egyik dr. Maróth Gáspár, aki az első Fidesz-kormány idején Orbán Viktor személyes tanácsadója volt, 2000–2001-ben a Nemzeti Egészségügyi Tanács titkára, majd 2001 és 2003 között pedig az Országos Népegészségügyi Program vezetője. Maróth Gáspár a portál kérdéseire válaszolva elmondta, őt nem is kereste a GVH, sőt abban sem biztos, minek a rövidítése a GVH, és ő nem szervezett semmilyen kartellt.
A másik személy, akit GVH gyanúsít, a Diagon-ügyben ipari kémkedésért 2013-ban jogerősen elítélt Harmat Sándor, aki az elmúlt években azzal házalt egészségügyi cégeknél, hogy ő Zombor Gábor korábbi egészségügyi államtitkár bizalmasa, és hogy Orbán Viktornak is tanácsokat ad. A 444.hu úgy tudja, Zombor a GVH-s kikérdezésekor tagadta, hogy Harmat bármikor az ő nevében járhatott volna el.
A KEOP-os pályázat a kiírásától kezdve furcsán zajlott, a kórházakat kormányzati szintről is sürgették hogy minél hamarabb kössék meg a szerződéseket annak érdekében, hogy a finanszírozási ciklus lezárása ne veszélyeztesse a kifizetéseket. A pályázat azonban annyi pénzt pumpált az egészségügyi piacra nagyon rövid idő alatt, hogy októberre már több gyártó is jelezte, nem tudja ilyen hamar teljesíteni a vállalásait.
Volt olyan pályázat is, ahol a beszállító beígért egy bizonyos típusú CT-t, majd mikor kiderült, hogy az adott gyártó nem tudja időre leszállítani a gépet, a beszállító egyszerűen egy másik gyártóhoz fordult, és annak termékét szállította le, holott a gép technikai paraméterei így értelemszerűen nem is egyezhettek mindenben azzal a leírással, amivel nyert a kórház pályázatán.