Katonaorvosok kérték
A kilencvenes években a nyugatiak is meglepődve tapasztalták, hogy a szovjet vörös köd mögül milyen kaliberű magyar szakemberek kerülnek elő az orvoslásban – írja a hvg.hu.
A lap harctéri orvoslás fejlődését tekinti át Svéd Lászlóval. A nyugállományú orvos altábornagy ennek során idézi fel azt az emlékét is, amikor az első öbölháború során egy magyar egészségügyi egység is szolgált a térségben.
„Bár az öbölháborúban a koalíciós erők oldalán végül kevés volt a sebesült – a statisztikai adatok szerint körülbelül 780 –, végül többet is Dhahranba szállítottak, a magyar kontingens közel 50 katonát látott el. A háború egyik első sebesültje egy magyar orvos volt, aki elesett és szilánkosra törte a térdét. – Ő volt az első, akit operálni kellett, három nap múlva viszont már fel is kelhetett az ágyból. Egy másik alkalommal két kuvaiti katona szenvedett égési sérüléseket, őket is mi láttuk el. Ettől fogva komoly szakmai megbecsülésnek örvendtünk. Ahogy mondták, nem gondolták volna, hogy a ’vörös köd’ mögül ilyen szakmai csodák kerülnek elő – meséli a nyugalmazott orvos altábornagy.
A szakmai hozzáértés többek között annak is köszönhető, hogy idehaza polgári betegekkel is dolgozhatnak az orvosok. Farádi László vezérőrnagy az 1950-es években, mint a Magyar Honvédség főbelgyógyásza, kérte Farkas Mihály akkori honvédelmi minisztertől, hogy a minél nagyobb tapasztalatszerzés miatt engedélyezzék, hogy a katonaorvosok civil betegeket is gyógyíthassanak. A rendszer azóta is így működik, így a katonaorvosok szinte az összes lehetséges sérüléssel és betegséggel találkoznak” – olvasható a hvg.hu-n.
