Kásler Miklós nem tart az egészségügyi sztrájktól

Kásler Miklós felidézte, hogy a korábbi években 500 milliárd forintot fordítottak a vidéki ellátás fejlesztésére, megújítására, eszközbeszerzésekre. Azonban ezzel a vidéki beruházások sem befejeződtek be. Mint mondta, a közép-magyarországi régió egészségügyi intézményei négymillió lakos ellátásáért felelnek, és az EBP keretében négy centrumkórház, 24 társkórház és 32 járóbeteg-szakrendelő felújításáról döntött a kormány 700 milliárd forint értékben.

A miniszter kiemelte a Dél-budai Centrumkórház megépítését, amely szavai szerint 1979 óta az első zöldmezős kórházberuházás lesz; a "21. század kórházát" kívánják megépíteni a legkorszerűbb technológiával, műszerezettséggel. A Dél-pesti Centrumkórházról szólva (a Szent László és a Szent István kórház a kardiológiai intézettel alkot majd egy egységet) elmondta, a mára elavultnak számító pavilonos rendszerű intézményeket megújítják, korszerű, magas színvonalú intézményt hozva létre. A miniszter a harmadik ilyen intézménnyel, az Észak-pesti Centrumkórházzal kapcsolatban közölte, a Honvédkórház és az ahhoz csatolt ellátó egységek a megújulás után szintén egységes, korszerű betegellátást tesznek majd lehetővé.

Kásler Miklós kitért arra, hogy a kormány programja bővült a Szent János Kórház megújításával. Mint mondta, a nagy múltú kórház elavult berendezései, struktúrája szintén fejlesztésre szorul. Kiemelte azt is, hogy az EBP-n belül fontos szerepet kap a társkórházak fejlesztése, a 24 kórházból 21-ben lesznek diagnosztikai, terápiás és az ápolást segítő fejlesztések. Az Egészséges Budapest Program keretében nagy hangsúlyt kapnak a járóbeteg-szakellátók is, itt is jelentős fejlesztések történtek és történnek, emelte ki a miniszter. A 32 szakrendelő megújításához 58,6 milliárd forintot rendelt a kormány. A műszerpark megújítása is előtérbe került a fejlesztések során, hiszen 19 nagy értékű diagnosztikai és terápiát segítő készülék kerül majd a központi régió intézményeibe.

Kásler Miklós úgy fogalmazott, hogy a hangsúly átkerül a megelőzésre, és az alapellátás átalakítása is ennek szellemében történik. Utalt a napokban közzétett, a családorvosi praxisoknak kiírt pályázatra, amelynek során a betegséget okozó tényezők kiiktatása, valamint a gyermekek egészégre nevelése kap hangsúlyt. Közölte azt is, hogy a közeljövőben megkezdik a gyermeksürgősségi ellátórendszer kiépítését az országban. Az EBP-ben megvalósuló beruházások és felújítások végső határideje 2026, de lesz olyan projekt, amelyet korábban, 2022-2024-ben befejezhetnek.

A sajtótájékoztatón Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár a családbarát szülészetekről szólva arról beszélt: a kórházaknak e témában kiírt pályázat komoly forrást hoz a központi régióba. Jelezte, 15 pontban fogalmazták meg a családbarát szülészetre vonatkozó kritériumokat, ezek között van például a szüléstámogatás, a háborítatlan szülés elősegítése, a családi szoba kialakítása, az úgynevezett "aranyóra", vagy az alternatív szülési lehetőségek biztosítása. A központi régióban kilenc szülészet felújítása fog megtörténni kétmilliárd forintból, de ezek a felújítások is szorosan illeszkednek az EBP-be.

Kérdésre válaszolva Kásler Miklós elmondta, nem tart attól, hogy sztrájkok bénítanák meg az egészségügyet. Mint közölte, "a materiális háttere az orvosoknak és a szakdolgozóknak soha nem látott mértékben javult", hiszen bérük 2010 óta folyamatosan emelkedik. Hozzátette azt is, nincsenek aggályai, hogy lesz-e elég szakdolgozó, hiszen a kormány számos intézkedést tett a szakemberek itthon tartására.

A kormány az Egészséges Budapest Programra 2017-ben 40 milliárd forintot, tavaly 30 milliárd forintot fordított, idén pedig 41,9 milliárd forint szerepel erre a célra.