Jelképvédelem: tiltólistán a vöröskereszt
Az Egészségügyi Minisztériumnak adott féléves, december 31-én lejáró moratórium a Magyar Vöröskereszt 2009 nyara óta folytatott emblémavédelmi kampányának következő állomása. Célja, hogy a minisztérium irányítása alá tartozó épületekről lekerüljön a jogosulatlanul használt jelkép. Ötvenezer forintig terjedő pénzbírság kiszabásával szankcionálja a jelképek jogosulatlan használatát az egyes szabálysértésekről szóló hatályos kormányrendelet. Emellett a logó a nemzetközi jog védelmét is élvezi a genfi egyezmények lévén.
A vörös kereszt a humanitárius szervezet, valamint az egyes hadseregek mentőalakulatainak jelzésére szolgált, elsősorban háborús konfliktusok idején. Használata a második világháborút követően szivárgott át a polgári, civil életbe Magyarországon, meghonosítva azt a gyakorlatot, miszerint minden egészségápolással, adományozással foglalkozó intézmény, szolgáltatás vagy cég – az emberek asszociációjára építve, sok esetben nyereségszerzés céljából – logójául használhatja a védett jelképet. Ez ellen harcol folyamatosan a Magyar Vöröskereszt.
Lépésről lépésre
A még tavaly kezdődő kampányban a szervezet mindenekelőtt a logót jogosulatlanul használó gépjárműveket szűrte ki az Országos Rendőrfőkapitányság segítségével, ám már ekkor figyelemmel kísérték, hogy a humanitárius szervezeten kívül mely alapítványok, szervezetek, cégek használják azokat. A közúti ellenőrzéseket a rendőrök a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt önkénteseivel együtt végezték. A kampány sikeresnek bizonyult, több száz esetet regisztrált a rendvédelmi hatóság, és indokolt esetben a maximális szabálysértési bírságot szabta ki. A Nemzetközi Vöröskereszt visszajelzései is pozitívak voltak 2007-es elmarasztaló véleményüket és a jelkép fokozottabb hazai védelmét elváró figyelmeztetésüket követően.
A kampány hatására a szervezet kérésére az Országos Mentőszolgálat gépkocsijairól is teljesen eltűnt a vörös kereszt, és újra kizárólag a Konstantin-keresztről (benne kígyós pálcával) váltak megkülönböztethetővé. A 94 tagszervezetet tömörítő Mentők és Betegszállítók Országos Egyesülete mintegy másfél évvel ezelőtt vette fel a kapcsolatot a Magyar Vöröskereszttel annak általános felhívására válaszul, kikérve a szervezet véleményét, hogy az egyesület által használt logó bitorolja-e a humanitárius szervezet logóját – mondta el dr. Bíró Ferenc, a szövetség elnöke, hozzáfűzve, hogy tagszervezeteik is eleget tettek a Vöröskereszt felhívásának, s feljelentésre nem került sor. A betegszállítók pedig az addig a buszsáv használatára feljogosító vörös kereszt helyett az ÁNTSZ által kiadott lajstromozott, átlátszó matricát ragasztottak járműveik szélvédőjére.
A magyar kórházak nem élnek vissza a logó használatával
A Magyar Kórházszövetség még ez év tavaszán kapta kézhez a Magyar Vöröskereszt hivatalos tájékoztatását. Dr. Rácz Jenő, a szövetség elnöke, egyben a Veszprém Megyei Cholnoky Ferenc Kórház főigazgatója úgy fogalmazott: tudomásul kell venni a humanitárius szervezet kérését, ugyanakkor megjegyezte: a tapasztalat azt mutatja, hogy a magyar kórházak nem élnek vissza a logó használatával, nincs tudomása ilyen esetről.
A jelkép védelme minden tagszervezet számára kiemelt feladat – jelentette ki Selymes Erik, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója, aki Habsburg Györggyel, a társaság elnökével évek óta folyamatos küzdelmet folytat az embléma megóvásáért. Hangsúlyozta: a jelkép védelmi szerepét békeidőben kell kialakítani, hogy fegyveres konfliktus-, illetve katasztrófahelyzetekben a segítők számára biztosíthassa a mozgási szabadságot és a biztonságot. Ennek érdekében hoztak létre egy állandó platformot a Magyar Vöröskereszt honlapján, amelyen bárki jelezheti a tapasztalt visszaéléseket. Mint Selymes Erik kérdésünkre elmondta, mintegy 50–60 bejelentés érkezik havonta a szervezetükhöz.
Türelmi idő
A szervezet az új kormányzattal és a minisztériumi vezetéssel is párbeszédre törekszik logójának védelmében, ám ha a türelmi idő lejárta után is fennmaradnak vörös kereszt emblémák az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatban álló intézményeken, Selymes Erik nem zárja ki, hogy peres úton érvényesítik a szervezet kizárólagos jogát a jelkép használatához. Ugyanakkor kiemelte, hogy elsősorban a meggyőzés, a párbeszéd útján képzelik el a vörös kereszt emblémájával kapcsolatos visszaélések megszüntetését, nem pedig bírósági eljárások sokaságán keresztül.
A vakvezető kutyák hámján szereplő, ugyancsak jogosulatlanul használt vörös kereszt jelképekkel azonban a Magyar Vöröskereszt is elnézőbb. Az emblémák mielőbbi átszabásának, illetve eltakarásának követelése helyett a szervezet a tervek szerint 2011 végéig saját forrásból cseréli le a kutyák „szerelését”, rajta új megkülönböztető jelképükkel.
A vörös kereszt embléma történeteA Nemzetközi Vöröskereszt atyjának Jean Henri Dunant svájci üzletembert tekintik, aki a solferinói ütközetben a polgári lakosság segítségével megszervezte a csatatéren maradt sebesültek ellátását. A pártatlanság, semlegesség, emberiesség, egyetemesség és önkéntesség alapelveit zászlajára tűző, háborúban és békében egyaránt tevékenykedő Nemzetközi Vöröskereszt, illetve annak elődje, a „Sebesült Katonákat Segítő Nemzetközi Szervezet” az 1864-es első genfi egyezmény keretében fogadta el a társaság logóját más, a szervezettel kapcsolatos szabályok mellett. A fehér alapon vörös kereszt emblémáját a svájci zászló színeinek megfordításával nyerték, a részt vevő államok így akarván tisztelegni Svájcnak az egyezmény létrejöttét célzó törekvései előtt, valamint úgy látták, hogy a szervezet egyik legfontosabb elvét, a semlegességet, leginkább Svájc testesíti meg. Így vált a vörös kereszt a világ első olyan jelképévé, amely a nemzetközi jog védelmét élvezhette. Az 1906-os genfi egyezményben azután a részes államok biztosítják a jelkép jogi és büntetőjogi védelmét, hogy elkerüljék az embléma morális értékvesztését, amit a jogosulatlan használat okozhat. Később, az 1929-es, majd az 1949-es genfi egyezmény elfogadja a vörös félhold, valamint vörös oroszlán és nap jelképét is – előbbit elsőként Törökország, ezt követően Egyiptom, utóbbiakat pedig Irán kérésére, mivel a vörös keresztet vallási identitásukkal ellentétesnek bélyegezték. Ehhez hasonlóan a továbbiakban is akadtak államok, amelyek olyan jelentéseket is hozzákapcsoltak a vörös kereszt logóhoz, melyek eredetileg nem tartoztak hozzá, így megpróbáltak újabb emblémákat elfogadtatni, de ezeket a törekvéseket a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottsága és a részes államok rendre elutasították, azzal indokolva döntéseiket, hogy a jelképek számának növekedésével a védelmet jelképező szimbólumok fokozatosan gyengülnének. Végül 2005 decemberében még egy jelképet elfogadott a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottsága: a fehér mezőben élére állított vörös négyzetet (vörös kristály), hogy a már meglévő jelképeket vallási meggyőződésből elfogadni nem tudó államok szervezetei (például Izrael vagy Eritrea) is teljes értékű tagjai lehessenek a közösségnek. (Mindazonáltal engedélyezték, hogy Izrael területén vörös Dávid-csillagot használjanak jelképként, az ország területén kívül pedig olyan Dávid-csillagot, amelyet vörös kristály vesz körül.) Jelenleg 196 ország a vörös keresztet, 30 ország pedig a vörös félholdat használja. |
