Januárra is megkapták a praxisok a 130 ezer forintot
Februárban visszamenőleg kapták meg az alapellátók azt a bruttó 130 ezer forintos fix díjat, amely 6369 területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi és házi gyermekorvosi praxis számára jelent segítséget a rezsiköltségek kifizetésében. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár a MedicalOnline kérdésére válaszolva azt is elmondta, a készülő alapellátási törvény új minimumfeltételeket is tartalmaz majd annak érdekében, hogy a háziorvosok használhassák második szakvizsgájukat a rendelőkben.
Intenzíven folytatódik az a munka, amely már a korábbi években is azt célozta, hogy vonzóbbá tegyék a háziorvosi munkát a fiatalok számára, illetve hogy a praxisokban definitív ellátáshoz jussanak a betegek. A többlépcsős támogatási program első állomása az a havonta 130 ezer forintos fix díj, amelyet a működési költségek támogatására ma utaltak el a praxisoknak januárig visszamenőleg – jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján. Az összeg biztosítéka az a tízmilliárd forint, amely többletként szerepel az E-Alap idei költségvetésében, jövőre pedig hasonló nagyságrendben, ugyancsak fix díjazással kívánnak hozzájárulni az asszisztencia bérköltségeihez.
Tavaly decemberben úgy tűnt, hogy a 130 ezer forintos fix díj beépül a praxisok fix finanszírozásába, ami kedvező lett volna azoknak a praxisoknak, amelyek kompenzációt kapnak azért, hogy több rendelőt is fenntartanak. Ez különösen az aprófalvas településszerkezetű régiókban jellemző, ahol a 100-200 fős lakosságszám miatt csak négy-öt településből állhat össze egy körzet. Az államtitkárság számításai szerint azonban a fix finanszírozás egységes emelése aránytalanul kevesebb pénzt eredményezett volna azoknál a praxisoknál, ahol kevés a kártya.
A korábbiakhoz képest kisebb technikai módosítás történt a Magyar Közlönyben most megjelent rendeletben, így ez az összeg nem épül be a fix finanszírozási díjba, ezért lehet olyan, aki rosszabbul jár.
A 130 ezer forintos fix díj bruttó béremelést jelent, hiszen ebből az összegből le kell vonni a mintegy 34 százalékos vállalkozói terheket. Ami azután fizetésként az orvoshoz kerül, abból személyi jövedelemadót, tb-t és nyugdíjjárulékot kell leróni, így nagyjából az összeg fele az, ami ténylegesen az orvosoknál marad. Viszont a szakmai szervezetek számításai szerint a havi hetvenezer forintnak köszönhetően már nagyjából ugyanannyit kereshetnek az orvosok az alapellátásban, mint a kórházi szektorban, így érdemes elgondolkodni az orvosi munka szempontjából nagyobb szabadságot adó háziorvosi praxis megvásárlásán.
A fix díj-többletből viszont nem jutott a fogászati alapellátást nyújtó praxisoknak, valamint a TEK nélküli háziorvosoknak sem.
Februárban koncepció, márciusban törvény lesz
Az alapellátás rendbetételével mind anyagilag, mind szakmailag vonzóbbá kívánják tenni a háziorvosi pályát a fiatalok számára, a definitív ellátás financiális és szakmai feltételeit az új alapellátási törvény szabályozza majd, amelynek előkészítése széleskörű egyeztetések mentén zajlik – mondta el Zombor Gábor a sajtótájékoztatón. A szakpolitikus azt reméli, hogy ennek köszönhetően minden korábbi kritika, és rossz eljárási tapasztalat kijavítható. Az alapellátási koncepció várhatóan február végére összeáll, ehhez a múlt héten kérték be a szakmai szervezetek javaslatait. Erre épülve várhatóan márciusra elkészül az új alapellátási törvény – írta meg korábban a MedicalOnline.
Ez várhatóan lehetőséget ad a más szakvizsgával is rendelkező háziorvosoknak arra, hogy képesítésüket használva láthassák el betegeiket. Azonban nagy különbség lehet az egyes szakmák minimumfeltételei között, így egy háziorvosi rendelő felszereltsége nem feltétlenül felel meg egy bőrgyógyászati, vagy fülészeti szakrendelés fenntartására előírt szabályoknak. Felvetésünkre az államtitkár elmondta, az új törvény új feltételrendszereket is tartalmaz majd – amelyet az engedélyező hatóságok részéről is módosítani kell –, de túlzott szabályozással nem kívánják akadályozni a szakmai munkát.
Míg korábban arról volt szó, hogy az állam nagyobb terhet vállal, továbbra is az önkormányzatok felelőssége marad az alapellátás biztosítása, hiszen ez az Alaptörvényben is így szerepel – most kiderült, mégsem került le a napirendről a praxisok államosítása. Mint lapunk megtudta, arra egyelőre nem bólintott rá a kormány, hogy az alapellátás fenntartását meghagyják az önkormányzatoknál.
A kórházi struktúra-átalakítás mikéntjét firtató kérdésre válaszolva az államtitkár ismét cáfolta, hogy lenne olyan szakértői anyag a kormány előtt, amely 8-10 ezer munkavállaló elbocsátását prognosztizálná. Elmondta, az átalakítás célja az adósságállomány újratermelődésének megakadályozása, a biztonságos betegellátás feltételeinek megteremtése mellett.
