Itt a hatvani kórház belső vizsgálatának eredménye
Tíz hibát talált a hatvani kórház saját vizsgálata az útközben meghalt asszony ellátásában, ezek azonban nem bizonyítják, hogy az esetért egyetlen orvos vagy a főigazgató lenne a felelős, írja a Népszava.
A betegszállítóban elhunyt 80 éves asszony esetét belső vizsgálatának dokumentációja szerint, amelyet a Népszava szerzett meg, a hatvani kórházban feltárt tíz ellátási és dokumentációs hiba hátterében mélyebb, strukturális problémák állnak. A belső vizsgálatot vezető főigazgató, Szedlák Miklós maga is elismerte, hogy a sürgősségi osztály elégtelen erőforrásai miatt kialakult működési zavarokért vezetői felelősség terheli. Az intézményben hónapok óta súlyos szakorvoshiány uralkodott, így a főigazgató egyszerre irányította a kórházat és a sürgősségi osztályt, miközben szakorvosi felügyeletet adott és más osztályokon is ügyelt. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) az eset után felmentette pozíciójából a kórházvezetőt.
Szedlák Miklós a felmentése előtt egy közel harmincoldalas szakmai javaslatcsomagot juttatott el a minisztériumhoz és a fenntartóhoz, amelyben a sürgősségi ellátás rendszerszintű problémáit elemzi, valamint országos és helyi megoldási javaslatokat fogalmaz meg. Állítása szerint azonban menesztéséig semmilyen visszajelzést nem kapott a dokumentumra. A hatvani intézményben tapasztalt humánerőforrás-hiány országszerte általános: az OECD adatai szerint Magyarországon ezer lakosra mindössze 5,5 ápoló jut az uniós 8,5-ös átlaggal szemben, ami mintegy 35 ezer fős elmaradást jelent. Egy országos felmérés alapján a szakorvosi minimumlétszám a szakterületek 80 százalékában nem teljesül, és a hiány közel harmada éppen a sürgősségi ellátást érinti.
A legfrissebb felmérések szerint az egészségügyi ellátóegységek csaknem ötöde szünetel részben vagy teljesen az orvos- és szakdolgozóhiány miatt. A kórházak jelentős része kizárólag külső orvosközvetítő cégek munkaerejével képes fenntartani a működést, ami országosan havonta 60-70 ezer hiányzó orvosi munkaóra pótlását jelenti. A hatvani tragédia rámutat, hogy a szakemberhiány egy ponton túl már közvetlen betegbiztonsági kockázatot jelent, hiszen a túlterhelt és létszámhiányos rendszerekben a betegek állapotromlásának észlelése és a megfelelő szakorvosi döntések meghozatala forgó kockán forog.
