Hét hónapos előjegyzés
Egyre többen vannak, akik azért nem jutnak orvosi kezeléshez, mert az túl drága, túl messze van, vagy pedig túl hosszú a várólista, írja a Népszava.
Az ormosbányai Bajzát Lászlónénak18 milliméteres göböt találtak a pajzsmirigyén, a háziorvos beutalta a megyei kórház endokrinológusához, ám csak 210 nap múlva derülhet ki, mekkora a baj – írja a Népszava.
A megyei kórház főigazgatója, Tiba Sándor is megerősítette: nem sürgős esetben nincs korábbi időpontjuk. „Ez a várakozási idő sajnos nem tekinthető rendkívülinek, hiszen nagyon sok beteget kell ellátni” – mondta. A főigazgató hozzátette azt is, hogy a háziorvosnak nem kell feltétlenül várnia a szakorvosra, mert maga is kérheti betege pajzsmirigy ultrahang, izotóp-, illetve a pajzsmirigy működéshez kapcsolódó laborvizsgálatát. Tiba Sándor szerint, ha ezek eredményéből a háziorvos úgy ítéli meg, hogy az ellátás nem tűr halasztást, kérheti betege sürgős vizsgálatát. „Természetesen ezen eset kapcsán meg fogjuk vizsgálni, hogy lehet-e az endokrinológiai szakrendelést olyan formában módosítani, – akár rendelési idő bővítéssel –, hogy ne legyen ilyen hosszú a várakozási idő.”
Tudunk olyan betegről, aki az előjegyzés egyéb viszontagságai miatt képtelen eljutni a szakorvoshoz. Azt mondták neki júliusban, hogy csak októberre kaphat időpontot egy fővárosi szakrendelőben, de előjegyezni most nem tudják, mert csak minden hónap huszadikán nyitják meg a következő hónapot. Szeptember huszadikán viszont órákon át vagy csak hosszan kicsöngött, vagy foglalt jelzést kapott, mire sikerült kapcsolatba kerülni az intézmény munkatársával, már minden hely foglalt volt.
Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 Járóbeteg és Szakellátási Szövetség elnöke a relatív orvoshiánnyal, bürokratikus és finanszírozási akadályokkal magyarázta a várakozások meghosszabbodását. Utóbbiakra példaként említette: bár évek óta kérik, mindmáig nem sikerült bővíteni a háziorvosok receptírási jogát. Sok beteg csak azért jön a szakrendelésre, hogy ott megkapja a szükséges receptjét, ami szükségtelenül növeli a forgalmat. Az endokrinológia úgynevezett „mostoha” rendelés, mert egy-egy beteg terápiájának beállításához sok laborvizsgálatra van szükség, azok költségesek és rosszul finanszírozottak – így ez a szakma jelentős veszteséget okozhat a rendelőknek. Budapesten jellemző leginkább, hogy a szakorvosokat mind gyakrabban hívják a magánrendelők, ami felviszi a béreket, és elszippantja a kollégákat, akiket csak még több pénzzel lehetne pótolni.
A szakmai szövetség szeptemberi konferenciáján a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő vezetője, Kiss Zsolt arról beszélt: a háziorvosok hamarosan érdekeltté válhatnak abban, hogy lehetőség szerint ne küldjék szakrendelésre a beteget. A kormányzat ezzel is csökkentené a szakrendelők zsúfoltságát. Valamint a hamarosan az e-egészségügyi információs rendszeren keresztül látni fogják majd a beutalásokat, és azt is, hogy azokkal hova érkeznek a betegek.
A Political Capital az egészségügyi egyenlőtlenségeket is ismertető 2017-es elemzésében arról ír, hogy nőtt a népességen belül azoknak az aránya, akik a megelőző egy évben azért nem tudtak igénybe venni orvosi ellátást, mert az túl drága volt, túl messze volt, vagy mert várólistára került, illetve nem kapott beutalót. 2010-től 2012-ig minden jövedelmi szinten emelkedett az ilyen esetek előfordulása. 2012 után a legszegényebbek, az alsó jövedelmi ötödbe tartozók körében folytatódott az emelkedés.
