Egészségipar
Habzsoljuk a gyógyszereket
.jpg)
Az adatok szerint a magyarok gyakrabban járnak orvoshoz, mint más európaiak, és évente átlagosan több mint 40 ezer forintot költünk gyógyszerre. Ennek oka, hogy rossz az ország egészségügyi állapota, és a magyarok már az első panaszra gyógyszerért nyúlnak. A patikáknak ezért különösen jól megy: egy nap átlag másfél millió forint bevételt könyvelhetnek el.
Egy magyar körülbelül tízszer megy orvoshoz egy évben. Ez az arány jóval nagyobb, mint az Európai Unió más országaiban. Sokszor csak receptfelírás miatt állunk be a sorba, így nem meglepő, hogy a gyógyszertárak forgalma is hasonló mértékben túlterhelt, mint az orvosi rendelőké.
Egy patika bevétele egy átlagos napon bruttó másfél millió forint. Aki receptet vált ki, az öt és tízezer forint között hagy a kasszánál, aki vény nélkül vásárol, az ennek a felét. Az idősebbek a mindennap szedett gyógyszereket keresik, főleg vérnyomáscsökkentő, vércukorszintet szabályzó, szív- és érrendszerre ható gyógyszereket, fájdalomcsillapítót – mondta Németh Tünde, egy bevásárlóközpontban üzemeltetett patika vezetője. Hozzátette: a fiatalabbak leginkább a reklámozott készítményeket, kozmetikumokat és étrendkiegészítőket viszik.
Egy év alatt közel százötvennel nőtt a gyógyszertárak száma, a statisztika szerint 2231 patika van országszerte – áll a Központi Statisztikai Hivatal jelentésében. Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet egy kimutatása szerint 2007-ben közel 676 milliárd forintot tett ki az összes gyógyszerforgalom, ami átlag havi 12 086 947 vényt jelent a patikáknak.
A nagyszámú orvos-beteg találkozás oka az ingyenes ellátás és a népesség egészségügyi állapota is lehet. Az unió más országaiban, ahol több tíz euró a vizitdíj, csak indokolt esetben keresik fel a rendelőket. Továbbá van, ahol csak egy hónapra lehet gyógyszert felíratni, így négy hetente újra sorba kell állni, ez leginkább az idősebb korosztályt érinti – véli a patika vezetője.
Évente átlagosan 40 612 forintot költünk gyógyszerekre, gyógyárukra, gyógyászati segédeszközre és testápolásra – áll szintén a KSH felmérésében. Szeptembertől májusig nagyobb a forgalom, mint nyáron, a hó vége és eleje között azonban nem mindig vehető észre különbség.
„Az emberek mindent vesznek, amit lehet, nehéz kategorizálni. A saját készítményeket nem nagyon, a homeopátiás árukat viszont meglepően sokan keresik” – fogalmazott Németh Tünde. Európai viszonylatban a magyarok sokkal több gyógyszert fogyasztanak, mint mások. Ennek egyik oka, hogy már az első panaszoknál bevesznek valamit – áll a statisztikákban.
A patikákban is kiemelt forgalmú hónapnak számít a december, részben az árváltozástól való félelem, részben a vásárlási láz miatt – mondta a FigyelőNetnek a gyógyszerész. „Abban az időszakban közel hárommillió forint a napi bevételünk. Ehhez hasonló forgalom a márciusban beharangozott áremeléskor volt. Igaz, hogy gyógyszeráremeléskor a patika forgalma megnő, és a beszerzői árak is változnak, de százalékosan az árrés mégis nagyobb marad. A liberalizáció is változtatott a bevételeken. A hátrány a vásárlási kedv csökkenése.”
A patikavezető szerint nem jellemző az orvosokra, hogy a legolcsóbb készítményt írják fel a betegnek. Ráadásul, ha a számítógépes programjuk alapján ezt mégis megpróbálják, sok nehézséget okozhatnak a páciensnek. Gyakran előfordul, hogy az adott gyógyszer nem beszerezhető, így a beteg patikáról patikára jár, és hosszú ideig ellátatlan marad. Ilyenkor vagy visszamegy a rendelésre, vagy nem, de általában a betegség kezeletlen marad.
Skach Ágnes, FigyelőNet
