GYSE: az állam terhei csökkennek, a betegek többet fizetnek

A gyógyászatisegédeszköz-gyártók súlyos problémája, hogy nem tudják a költségeik növekedését az áraikban érvényesíteni. Így a béreket sem képesek a jó szakemberek megtartásához szükséges mértékben emelni. A betegeket mindenképp el kell látni, mert erre szerződtek, de sok saját termékük évek óta veszteséges, ami a gazdaságosan előállítható gyártmányok hasznát emészti fel.

Nem jobb a helyzet a máshonnan beszerzett eszközöknél sem. A külföldről beszerzett sorozatgyártású termékek 60 százaléka részben a forint romlása, részben a szállítási költségek nagyarányú emelkedése miatt tavaly már ráfizetéses volt. Így ezek egy részét már nem tudták biztosítani a betegeknek, mert a cég nem bírta fedezni a veszteséget, de árat a betegeknek ők nem emelhettek.

A gyógyászati segédeszközöknek két nagy csoportjuk van: a sorozatgyártású eszközök, és az egyedi gyártásúak, utóbbiakat a beteg saját méretére szabják. Például az ortopéd cipőknek pontosan kell illeszkedniük a beteg lábára. Ám egyre kevesebb a szakember, aki képes gyógycipőt készíteni az érzékeny lábakra. Szakmai képzés a gyógyászati területeken hosszú évek óta nincs, így elfogyhatnak a hozzáértő mesterek, ha jobb fizetésért más ágazatba mennek dolgozni, vagy ha nyugdíjasok lesznek.

A gyártók költségei folyamatosan nőnek, a forint árfolyamának romlása, az alapanyagok és az energia drágulása is sújtja őket. Közben az egészségügyi kormányzat évek óta igényli informatikai rendszereik és a programok fejlesztését, ami további kiadásokkal jár. Az ágazat gondjairól 2020-ban 25 oldalas elemzés és átalakítási javaslat készült. E szerint az ágazat már akkor a működőképessége határán volt.

Az árak, amelyeken a termékeiket értékesíteni tudták, 2003-tól 2020-ig jórészt változatlanok voltak. 2003-ban egy euró 250 forint volt, ma pedig 400.

A különféle gyógyászati segédeszközökre hazánkban mintegy egymillió embernek van szüksége. A tb-támogatott gyógyászati segédeszközök listája több mint háromezer különféle eszközt tartalmaz, az ezekkel való ellátás állami kötelezettség.

Az utóbbi években, bizonyos egyedi gyártású termékeknél-termékcsoportoknál – a NEAK-nál a cégek kérelmére indított eljárásokban – volt néhány kisebb áremelés az állam által elfogadott árakban, de egy ilyen korrekció gyakran hónapokon vagy éveken át húzódik, azaz nem tudja követni a költségek gyors változásait. Például több egyedi gyártású gyógyászatisegédeszköz-termékcsoportnál is előfordult, hogy a 2016-ban kérelmezett áremelések csak 2020-ban valósulhattak meg.

A veszteséges forgalmazás elkerülése érdekében – a gyártói-forgalmazói érdekképviseletek kezdeményezésére – főként a mozgás segédeszközeinél emelt árat az állam, és ki is fizette az akkor felemelt árakból a rá eső emelt részeket. Ám az idén az állami támogatást a felemelt árú eszközöknél a korábbi százalékos mértékre csökkentették vissza, ezzel megemelték a betegek által fizetendő önrészt.

A betegek így többet fizetnek saját zsebből, míg az állam terhei csökkennek.

A gyártók azt szeretnék elérni, hogy az állam elismerje a költségeik növekedését, és az árakat minden évben korrigálják például az inflációval arányosan, hosszadalmas egyeztetési eljárások nélkül.

Már évek óta tárgyalnak az állami szervezetekkel az árak és a támogatások kérdéseiről – magyarázta a Telex tudósítójának Barcsay András, aki segédeszközöket gyártó és forgalmazó céget vezet, továbbá a Tisza Ortopédtechnika Kft. tanácsadója, és az Orvostechnikai Szövetség alelnöke. A gyártók érdekvédőinek a minisztériumok és más állami szervezetek között kell ingázniuk, hogy meggyőzzék a döntéshozókat, de igazi átalakítást eddig nem, csak néhány kompromisszumos megoldást sikerült elérniük.

Mindez a betegeknek lehet a legrosszabb, mert ha fogynak a szakemberek és a gyártók, azzal nőnek a várakozási idők, ha pedig tönkremegy néhány cég, akkor azok, akiknek szükségük van rá, nehezebben kapják meg a gyógyászati segédeszközt.