Gyógyszerpiac: ebben a csatában mindenki veszít

Jelenleg Magyarország rendkívül nyomott jövedelmezőséget biztosít a gyógyszeripar számára – „hovatartozástól” függetlenül ezt állítják gyógyszergyártó-és forgalmazó cégek vezetői. Jól jellemzi a probléma nagyságát, hogy hosszú idők óta először állt nyilvánosság elé egy az iparág szempontjából fontos kutatás ismertetése alkalmából a két legnagyobb érdekképviseleti szervezet: a MAGYOSZ és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete.

Egy a Figyelő által szervezet tegnapi konferencián ismertették a Századvég Gazdaságkutató friss felmérését, amely a Magyarországon meghatározó termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak hazai gazdaságban betöltött szerepét veszi górcső alá.

Kis körkép – ki, mit lát, érzékel?

A konferencia előadóinak többsége az ipar helyzetét igyekezett szemléltetni, Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának professzora viszont a magyar lakosság egészségi állapotát jellemző adatokkal, az ország népegészségügyi helyzetét szemléltető ábrákkal „sokkolta” a hallgatóságot. Weinhardt Attila, a Portfolio.hu elemzője pedig a hazai makrogazdasági adatokat elemezte a Széll Kálmán Terv tükrében. Előadásában többek között arról is beszélt, hogy a kormány számos döntése a gazdaság fellendülése ellen hatott, s jó néhány ideiglenes intézkedések tartotta csak fent a viszonylagos egyensúlyt.

A magánnyugdíjpénztári vagyon bekebelezése, a banki különadó, a szektorális adók önmagukban is gazdaságot fékező hatásúak voltak. Az adóváltozások sem élénkítették a növekedést, és a külső környezettel kapcsolatos folyamatos optimizmus is megalapozatlannak bizonyult. Sőt, néhány szakmailag gyenge lépés tovább rombolta a gazdaságpolitika hitelességét – például a végtörlesztés –, idővel megindult a kiigazítás, de a Széll Kálmán Terv jó néhány része kényszerűen restriktív és nem strukturális jellegű volt.

A Széll Kálmán terv részeként a gyógyszeripar kénytelen volt szembenézni azzal a ténnyel, hogy az újabb adófizetési kötelezettség miatt a cégek teherviselési képessége tovább korlátozódik. Weinhardt Attila szerint még mindig méretes lyukak vannak a 2012-2013-as büdzsében, a gyógyszerkassza idén kevésbé, de jövőre már egyértelműen a költségvetés gyenge pontja lesz – állította az elemző.

A Széll Kálmán Terv 1.0-ás változata a gyógyszerkassza 2011. évi költségvetési előirányzatához, egyenlegéhez képest 2012-re 83 milliárd, 2013-ra további 37 milliárd forintos elvonást irányzott elő. A Széll Kálmán Terv 2.0 változata további 40 milliárdost megszorítást tartalmaz. Vajon szakmai és közgazdasági érvekkel alátámasztható-e a gyógyszer-közkiadások ilyen mértékű csökkenése? Milyen következményekkel jár a kiadáscsökkentés? – többek között ezekre a kérdésekre próbált választ adni Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász, akinek számításai szerint a gyártói visszafizetésekkel korrigált OEP gyógyszerkassza 20 év alatt 50%-ra csökkent. S, hogy sokat költünk-e gyógyszere?

Magyarországi gyógyszerkiadások 2011-ben

Gyógyszerkiadások összetevői                                          Kiadás

OEP bruttó járóbeteg gyógyszerkassza                              376,0 Mrd Ft

Gyártók befizetései*                                                          - 60,0 Mrd Ft

OEP gyártói befizetésektől tisztított gyógyszerkassza         316,0 Mrd Ft

OEP finanszírozott intézményi gyógyszerkiadások                55,5 Mrd Ft

Tételes elszámolású gyógyszerek                                         9,3 Mrd Ft

OTH oltóanyag-kiadásai                                                        8,7 Mrd Ft

Közgyógyellátás keretében finanszírozott,

(E-alapot nem érintő) kvázi térítési díjak                                18,3 Mrd Ft

Gyógyszer közkiadások összesen                                      407,8 Mrd Ft

Támogatott gyógyszerek térítési díja                                    119,9 Mrd Ft

Vény nélküli gyógyszerek                                                   107,4 Mrd Ft

Gyógyszer magánkiadások összesen                                  227,3 Mrd Ft

Gyógyszerkiadások összesen                                             635,1 Mrd Ft

                                              (Forrás: OEP, IMS - Syreon Kutató Intézet)

* pénzforgalmi szemléletben, a gyártói befizetéseket az összkiadásokat csökkentő tételként értelmezve

Kaló Zoltán szerint az OEP gyógyszerkassza egy főre jutó közkiadása még a gyártói befizetések korrekciójának figyelembevétele nélkül is alacsony. A lakosság rossz egészségi állapota és a kórházi ellátást helyettesítő gyógyszeres terápiák szükségessége miatt az OEP gyógyszerkassza jelentős csökkentése nem támasztható alá sem szakmai, sem gazdasági érvekkel.

Cserháti Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára arról beszélt, milyen intézkedésekkel igyekeznek megőrizni a kassza egyensúlyát. Előadásában kitért arra is: tisztában vannak azzal, hogy lassan kimerítik a versenypolitikai eszközöket, s megemlítette azt is, hogy a K+F tevékenység elszámolása sürgősen szabályozásra szorul. Cserháti Péter úgy véli: hosszú távon a beteg, a szakma, a gyártó-forgalmazó és a finanszírozó nem nyerhet egymás ellen. A továbblépéshez hatékonyságot/eredményességet is előtérbe helyező új együttműködésen alapuló megközelítés szükséges.

A kormány részéről előadást tartott Gerendás János gazdaságtervezésért felelős helyettes államtitkár is, aki sok konkrétummal nem szolgált, annál inkább idealizált képet festett a kormány iparhoz való hozzáállásáról és „biztosította” a jelenlévőket arról, hogy megújul a kormány iparági stratégiaalkotása. A Nemzetgazdasági Minisztérium képviselőjének „legbeszédesebb” ábrája az együttműködés kereteit felvázoló dia volt, a kivetítőn megjelent „Amit a kormány kínál” címmel felvetített képen a következő sorok jelentek meg: Stabil pénzügyi környezet; Új piacok keresése; Rendszeres konzultáció; Rendelkezésre álló kormányzati eszközök optimális kihasználása.

S, hogy ez mit jelent az ipar számára?

A Széll Kálmán Tervben rögzített drasztikus elvonás két nyilvánvaló következménnyel jár. Az egyik, hogy a gyártók minimális vagy zéró szintre szorítják azt a támogatást, amit a magyar egészségügy számára rabatt vagy más kedvezmények, például orvosképzés, betegfelvilágosító és szűrőprogramok formájában nyújtanak. Ez a tavalyi évben csaknem 20 milliárd forintos nagyságrendű dotáció volt. A másik következmény, hogy saját gazdálkodásukat is a minimális szintre szorítják; a megszorítások következtében az innovatív gyógyszergyártók minden 8. munkavállalójukat kénytelenek voltak elbocsátani.

Még egy beszédes adat: az orvoslátogatói díj megduplázása miatt a korábbi körülbelüli 2600 orvoslátogató helyett az OGYI augusztus végi nyilvántartás szerint 1723 ismertetőt alkalmaznak a gyógyszergyártó-és forgalmazó cégek. A vaklicit soha nem látott méretű piacátrendeződést eredményezett, az „árgyilkos cégek” esetenként gazdasági racionalitást megkérdőjelező ajánlattal kiirtják versenytáraikat a piacról.

Mit bizonyít a most ismertetett kutatás?

A felmérést a Századvég Gazdaságkutatócég operatív igazgatója, Várkonyi Gáspár ismertette a konferencián. A kutatás során a 2008–2010 közötti időszakot monitorozták, összesen 25 társaság vett részt a vizsgálatban. A tanulmányból egyértelműen kiderül, hogy a gyógyszeripar jelentős kulcsszereplője a hazai nemzetgazdaságnak, ezt igazolja az iparág kiemelkedő exporttevékenysége, foglalkoztatási mutatói valamint az a tény, hogy a kutatás-fejlesztés területére fordított költése alapján az innováció motorjának is tekinthető.

Az elemzés szerint a gyógyszeripari vállalatok által előállított minden egyes 100 forint a nemzetgazdaság más területein további 73 forintnyi hozzáadott érték létrejöttét támogatja.

A vizsgált cégek 2010-ben közvetlenül 614,9 milliárd forinttal, közvetve pedig további 448,1 milliárd forint hozzáadott érték megteremtésével járultak hozzá a nemzetgazdasághoz. A szektor által közvetlenül előállított érték ráadásul folyamatosan bővült: a 2010-es adatok 14,5 százalékkal haladták meg a 2008-as értékeket.

A felmérésbe bevont vállalatok magyarországi tevékenységük révén 2010-ben összességében 110,2 milliárd forinttal gyarapították a költségvetés bevételeit: 133,1 milliárd forintot fizettek be az államnak adók, különadók és járulékok formájában, ezzel szemben 22,9 milliárd forintot igényeltek vissza áfa formájában.

A Századvég Gazdaságkutató megállapítása szerint az ágazat a kutatás-fejlesztésben is élen jár. A vizsgált társaságok éves szinten az árbevételük 11,5 százalékát, mintegy 70 milliárd forintot fordítottak 2010-ben kutatás-fejlesztésre, amely érték EU-s szinten is magasnak mondható.

A felmérés kitért a foglalkoztatási adatok elemzésére is. A kutatásba bevont 25 cégnél 2010-ben több mint 14 ezer ember dolgozott és más ágazatokkal ellentétben 2010-ig a gazdasági válság ellenére sem csökkent a foglalkoztatottak száma. Ennél is jelentősebb tény azonban, hogy az iparág tovagyűrűző hatások révén további 29 ezer munkavállalónak biztosított munkalehetőséget 2010-ben.

A Széll Kálmán Terv hatása az iparra

A kutatást ismertető Várkonyi Gáspár hallgatói kérdésre sem volt hajlandó a tanulmányban szereplő adatok alapján következtetni arra, hogy a Széll Kálmán Terv megszorító intézkedései milyen változásokat generálnak, mire számíthatnak az ipar szereplői. Így aztán a tanulmány alapos átolvasása után a konferencián jelen lévő krónikásnak kell leszögeznie: ha pontos képet nem is kaphatunk, hisz a megszorító intézkedések hatásainak elemzéséhez, értékeléséhez még nem telt el elegendő idő, annyit azért megelőlegezhetünk, hogy a Széll Kálmán Terv gyógyszeriparra vonatkozó nettó eredménye az ország szempontjából – egyelőre úgy tűnik – negatív.

Ebben a csatában pillanatnyilag mindenki veszít.

(A MAGYOSZ és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete elnökeinek véleményét a Pharma-klub következő hírlevelében és a Medical Tribune szeptemberi számában olvashatják.)