Gyógyászati segédeszköz: kérdések és válaszok

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK – korábban OEP) korábbi szakmai ellenőrző főosztálya január elsejei átalakulásának eredményét ismertette Kerkovitsné dr. Csilek Mónika a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) több száz gyógyászati segédeszköz forgalmazó részvételével megtartott munkaértekezletén. A korábbi ellenőrző szervezet január elsejétől az EMMI egészségbiztosítási alap kontrolling főosztályaként működik tovább. Feladatuk a szakmai ellenőrzések országos koordinációja, a keresőképtelenséggel kapcsolatos szakmai irányító feladatok ellátása, valamint az operatív pénzügyi ellenőrzések végrehajtása. Az orvosok és gyógyszerészek szakmai ellenőrzése, valamint a készletek számbavétele azonban továbbra is a NEAK hatáskörében maradt.

Az új helyzet felrajzolására többek között azért volt szükség, mivel a munkaértekezleten a hallgatóság által jelzett kérdések jelentős része épp az ellenőrzésekre vonatkozott.  Mint az a főosztályvezető-helyettes szavaiból kiderült, a biztosítói ellenőrzés nem jelenti a szolgáltató kiszolgáltatottságát, hiszen a vizsgálat tapasztalatait rögzítő jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatban nemcsak észrevételeket tehet, de vita esetén akár szakértőt vagy mediációt is igénybe vehet. A NEAK ellenőrzése egyébként nem hatósági jellegű, ezért ezekre az esetekre nem is a KET – Közigazgatási Eljárási Törvény – vonatkozik. Amennyiben olyan szabálytalanságokat tárnak fel, amelyek vizsgálatára nem rendelkezik a hivatal hatáskörrel, akkor az ügy folytatását arra illetékes szervezetre bízzák.

Sokakat foglalkoztat, hogy a garanciális idő lejárta után, de a kihordási időn belül meghibásodó egyedi protézist miért csak a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője javíthatja meg, illetve végezheti el a karbantartást. Abban az esetben ugyanis, ha e munkálatok túllépnek egy meghatározott összeget – a termék kiadásakor érvényes közfinanszírozás alapjául elfogadott ár áfával növelt értékének 130 százalékát –, akkor a többlet a gyártót terheli. A kiadások nyomonkövetésében fontos szerep jut az úgynevezett szervízkönyvnek. Ezzel a dokumentummal az egy évnél hosszabb kihordási idővel rendelkező gyógyászati segédeszközöknek kell rendelkezniük.

Kérdésként merült fel, vajon abban az esetben is kiadható-e a három havi adaggal rendelkező gyógyászati segédeszköz, ha az újonnan felírt vényen a beteg nyilatkozik arról, hogy a kihordási időn belül nem váltotta ki, ennek viszont ellentmond a forgalmazó elszámolása. Kiderült, kutatási és nyomozati feladatokat nem rónak a forgalmazókra a jogszabályok, tehát a nyilatkozat valódiságáért a biztosított felel, s amennyiben kiderült, hogy jogosulatlanul vette igénybe a támogatást – a NEAK ugyanis nemcsak a forgalmazókat és a felírókat, hanem a biztosítottakat is ellenőrizheti ilyen szempontból –, akkor azt meg kell térítenie az E-Alapnak.

Egyre népszerűbb a házhozszállítás. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy az e szolgáltatásra vállalkozó forgalmazóknak nyilvántartásban kell rögzíteniük a megrendelés sorszámát, időpontját, a megrendelt termék nevét, mennyiségét, s az átvétel időpontját. A dokumentum formájáról azonban nem rendelkezik jogszabály, mint ahogy a menetlevelekről sem.

Nyilván nem véletlenül hangzott el, hogy vajon visszautasítható-e a gyógyászati segédeszköz kiszolgálása, ha a vényen olvashatatlan az orvos neve, s elmosódott az orvosi pecsét. A főosztályvezető szerint az mindegy, hogy olvasható vagy sem az orvos aláírása, a pecsétnek azonban azonosíthatónak kell lennie, mivel ez vényérvényesítő kellék.

A szakmai konzultáción az is kiderült, hogy egyes előírások további finomításra szorulnak. Így például a cukorbetegek által használt pen esetében, három hónapra rendelhető 50 tű, de mi van akkor, ha a beteg több pennel rendelkezik? Ebben az esetben egy recepten akár 100-150 tű is rendelhető?

Kerkovitsné dr. Csilek Mónika  arra is felhívta a figyelmet, hogy a NEAK honlapján létezik egy több információt tartalmazó gyógyászati segédeszköz katalógus, ami a www.sejk.oep.hu oldalon érhető el.

Idén januártól a fogyasztóvédelmi hatóság szervezeti rendszere is átalakult, kezdte előadását Ütő Kristóf Benjámin, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogyasztóvédelemért felelős államtitkárságának szakmai tanácsadója.  A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ugyanis megszűnt, jogutódja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Míg korábban az elsőfokú fogyasztóvédelmi feladatokat a megyeszékhelyeken, illetve a fővárosban működő kormányhivatalok fogyasztóvédelemért felelős szervezetei látták el, januártól 197 járási hivatalhoz került az első fok, míg a Pest megyei Kormányhivatal látja el a másodfokú hatóság feladatát.

Előadásában az NFM szakértője a kellékszavatosság-jótállás-termékszavatosság hármasát járta körül, bevezetőjében hangsúlyozva, hogy a hazai jogszabályok többletkedvezményt biztosítanak a magánszemélyeknek, a vásárlóként jelentkező vállalkozásokkal szemben. Például hosszabb kellékszavatossági időt biztosítanak számukra, s jegyzőkönyvet is csak akkor kötelező felvenni, ha a reklamáló természetes személy.

Míg a kellékszavatosság és a jótállás kötelezettje a kereskedő, a termékszavatosságé a gyártó, a jótállás pedig kétféle lehet: kötelező vagy önkéntes. A kötelező jótállás az egy évnél hosszabb kihordási idővel rendelkezős, s 10 ezer forintnál drágább gyógyászati segédeszközökre vonatkozik. Ugyanebben az esetre áll a három napos csere szabálya, tehát ha ezen időszakban meghibásodik a termék, akkor azt ki kell cserélni, nem javasolható a javítás. Ugyancsak a kötelező jótállás esetében, ha a termék meghaladja a 10 kg-ot vagy rögzített bekötésű, akkor helyben, tehát kiszállással kell intézkedni.

A kötelező jótállás 1 évre vonatkozik, a kellékszavatosság határideje ennél hosszabb, 2 esztendő. A nagyobb kedvezmény azonban az előadó szerint csak látszólagos, mivel ebben az esetben a bizonyítás kötelezettsége csak az első hat hónapban nem vonatkozik a fogyasztóra, utána viszont ez már őt terheli. Új intézmény a termékszavatosság, amelyet a három éve elfogadott új Polgári Törvénykönyv vezetett be. Ebben az esetben a fogyasztó közvetlenül a gyártóhoz fordulhat, a forgalombahozataltól számított két évig. Ezzel a jogi lehetőséggel például akkor lehet és érdemes élni, ha időközben megszűnt az az üzlet, ahol a gyógyászati segédeszközt vásároltuk.

Online kereskedelem esetében létezik a 14 napon belül elállás szabálya. Ebben az esetben nemcsak a vételárat, hanem a kiszállítás korábban megfizettetett költségét is vissza kell adni. A visszavétel szabálya azonban nem vonatkozik a higiéniai jellegű, a testfelülettel szorosan érintkező termékekre, a gyógycipőre viszont igen.