Veszélyben a génbankok finanszírozása
Alkotmányos visszásságot okozott a Gyurcsány- majd a Bajnai-kormány azzal, hogy nem gondoskodott az átfogó nemzeti génmegőrzési program megalkotásáról és végrehajtásáról, továbbá nem gondoskodott a genetikai sokféleség megőrzésére vonatkozó állami feladat megfelelő intézményi és finanszírozási hátteréről - állapította meg Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.
Az ombudsmani állásfoglalás leszögezi: a génbankok finanszírozása és fenntartása így teljes mértékben bizonytalanná vált, például az érdi génbank léte is súlyos veszélybe került. Az állásfoglalás előzménye, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa ez év március elején vizsgálatot indított, miután tudomására jutott, hogy az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztő Kutató, Fejlesztő Közhasznú Társaság (Kht.) esetében nem történt meg a jogszabály által kötelezően előírt átalakulás nonprofit gazdasági társasággá.
A Fővárosi Ítélőtábla ezért nem jogerősen a kht. kényszer-végelszámolását rendelte el. A kht. kényszer-végelszámolása és a bizonytalan jogi helyzet miatt a kht. által gondozott magyar gyümölcsgénállomány, a génállomány gondozását biztosító génbankültetvények, a Kht. által fenntartott törzsültetvények és az intézmény működtetése veszélybe került. Az ombudsman vizsgálatában e helyzet kialakulásának okait kívánta feltárni. A vizsgálata során az ombudsman megállapította, hogy a génbank léte szükséges a haszonnövények genetikai továbbfejlesztéséhez, és a környezeti változásokhoz történő alkalmazkodás, valamint a jövőbeni emberi szükségletek kielégítése szempontjából.
A biológiai sokféleség megőrzése érdekében végrehajtott növényi génmegőrzés ugyanis a magyar alkotmány 18. paragrafusában megjelenő egészséges környezethez való alapvető jog részét képezi - emlékezet a jelentés. Magyarország azonban nem rendelkezik olyan jogi szabályozással, amely a génbankok megőrzését a jövő nemzedékek számára megfelelő módon biztosítja. Az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokról szóló nemzetközi (FAO) egyezmény végrehajtási rendelete máig nem született meg. Jelenleg Magyarország nem rendelkezik nemzeti génmegőrzési programmal sem – tartalmazza az állásfoglalás.
A génmegőrzés intézményrendszerének további általános problémája, hogy az intézményi struktúra széttagoltsága és alulfinanszírozottsága miatt komoly gondot okoz a különböző intézményekben folyó génmegőrzéssel kapcsolatos tevékenységek ellátása és koordinálása. Az összegzés megállapítja: az alkotmány 18. paragrafusából eredő, az élet természeti alapjának fenntartására vonatkozó kötelességét sértette meg a kormány.
Az állás foglalás arra is kitér, hogy a szóban forgó kht. a jogerős kényszer-végelszámolás lefolytatását követően a jelenlegi jogi formájában meg fog szűnni. A kormány és az MNV Zrt. feladata, hogy a végelszámolás kapcsán felmerülő veszélyeket csökkentse és megőrizze a kht. tulajdonában lévő szellemi és anyagi értékeket. A végelszámolástól részben függetlenül pedig meg kell teremteni azt az új jogi keretet, amely biztosítja a kht. által jelenleg ellátott tevékenység zavartalan folytatását.
Ezért Fülöp Sándor kezdeményezte az MNV Zrt.-nél, hogy a rendelkezésére álló valamennyi jogi eszközzel gondoskodjon a kht. tulajdonában lévő szellemi és anyagi tulajdon védelméről. Továbbá javasolta: amíg a kormány nem gondoskodik a genetikai sokféleség megőrzésére vonatkozó egységes és átfogó nemzeti génmegőrzési program kidolgozásáról, és a végrehajtásához szükséges szabályozásról, addig a gyümölcskutató kht-kat érintő stratégiai átalakításokat ne hajtson végre. Fülöp Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a növényi génkészlettel való gazdálkodás olyan stratégiai kérdés, amely megfelelő szakmai megalapozást és egyeztetést igényel, hiszen a gazdálkodás jogilag rögzített garanciák nélküli folytatása esetén sérülhet az egészséges környezethez való jog – tartalmazza az állásfogalaás.