Füst fedi a tényeket
A politikai véleménykifejezésnek is lehetnek kedvező egészségügyi hatásai, bár az ezt alátámasztó adatokra még várni kell – tűnik ki a Népszabadság cikkéből.
„Ma már kijelenthető, hogy egyre több magyar teszi le végleg a cigarettát” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak, amikor Margaret Chantól, az Egészségügyi Világszervezet, a WHO főigazgatójától átvette a dohányzás visszaszorításáért kapott kitüntetését.
A Népszabadság által megkérdezett egészségügyi szakemberek ugyanakkor még nem tudnak olyan adatról, ami azt mutatná, hogy a dohányzás szigorítása nyomán csökkent volna a dohányosok száma. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatsoraiból inkább az látszik, hogy a magyarok továbbra is kemény dohányosok.
A kormány által bevezetett szigorítások ugyanakkor nem teljesen eredménytelenek: a dohányzásról való leszokást segítő központoknál a jelentkezők egyik leggyakoribb indoka az lett, hogy nem akarják a Fidesz-klientúra zsebét tömni a nemzeti dohányboltokban való vásárlással – olvasható a olvasható a cikkben.
Még nem lehet tudni, hogy a dohányzást tiltó szabályok szigorításának milyen egészségvédő hatása volt – idézik Demjén Tibort, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpontjának vezetője. Demjén Tibor azt mondta: a WHO-val együttműködésben zajlik a korábbi ifjúsági és felnőtt egészségfelmérések megismétlése, e vizsgálatból részeredmények pedig legkorábban november közepére várhatók.
Ugyanakkor a javulásba vetett remény nem megalapozatlan, mert mint a nol.hu-n olvasható: azokban az országokban, ahol már régebben, évek óta érvényben vannak a dohányzást tiltó szigorítások, egy év után átlagosan 17-23 százalékkal mérséklődött a 60 év alatti passzív dohányosok körében a szívinfarktussal kórházi ellátásra szorulók aránya, mivel ebben a csoportban nullára csökkent a füstterhelés.
