Fekete lyuk a főváros sürgősségi ellátórendszere
Az új főmentős a bajtársak önbecsülését és megbecsültségét is növelné, új technológiákkal virágoztatná fel az OMSZ-t – írja a Weborvos.
Sokszor tapasztalni, hogy "a fehérköpenyes rezidens másodrangú félként kezeli a kórházban a mentős bajtársat". Mindenképp szeretne ezen változtatni az Országos Mentőszolgálat januárban kinevezett főigazgatója a Weborvos tudósítása szerint. Dr. Csató Gábor úgy véli, nemcsak a megbecsülést kell javítani, hanem a mentők önbecsülését is muszáj erősíteni, tudatosítani kell bennük, hogy méltán lehetnek büszkék hivatásukra, a mentőszolgálat 130 éves múltjára. A jövőt pedig úgy képzeli el az OMSZ új vezetője, hogy sokkal nagyobb tere lesz az új technológiáknak, például a papíralapú rendszert végleg kiváltják a tabletek, a kommunikációban sokkal jobban támaszkodnak majd a digitális felületekre, a közösségi oldalakra. Csató Gábor szerint "nyitott fülekre talált", most van esély megvalósítani az életpályamodellt is, amely szerinte nem cél, hanem eszköz.
A sürgősségi ellátás 10 éve megkezdett fejlesztésének eredményeit többen is sorolták az IME egészségügyi szaklap konferenciáján. Dr. Dózsa Csaba, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke természetesen az eredmények mellett előkerült hibákról és vitákról is szót ejtett. Míg például jelentős uniós forrásokból sikerült az ország számos helyén felállítani az egykapus sürgősségi betegellátó osztályokat (SBO), addig a "főváros még mindig egy fekete lyuk". A rendszer nem egységes, nagyok a különbségek nemcsak az egyes SBO-k között, hanem például abban is, hogy mikor van sürgős szükség egészségügyi ellátásra. Más ugyanis a túlélési esélye egy betegnek, ha hétköznap reggel, este, vagy hétvégén kap infarktust. Dózsa Csaba szólt a humánerőforrás problémákról is, szerinte fel kellene térképezni, hol milyen szakemberből van hiány, és ennek alapján HR-fejlesztési programokat kellene indítani.
Az egykapus SBO bevezetése alapvetően nagyon pozitív változást hozott az ellátás színvonalában – állította a győri Petz Aladár Kórház főigazgatója. Dr. Tamás László János azért azt is hozzátette, hogy a magyar egészségügyi ellátási rendszerben még nem találta meg teljesen a helyét. Nem beszélve a humánerőforrás hiányáról, ami Győrben is nagy gond. Ennek ellenére a főigazgató szerint a "betegek most többet kapnak mit bármikor", sokkal jobbak a gyógyulási esélyeik. De az SBO a kórháznak is jó, hiszen nő a szakmák hatékonysága, csökken a fekvőbeteg osztályok terhelése, kevesebb a szövődmény, nő a betegelégedettség, nincs annyi a peres ügy. A főigazgató szerint a győri SBO a nehézségek ellenére jól működik "büszke rá!".
