Fagyasztva tárolt embriók: korszerűtlen a szabályozás

Az alapvető jogok biztosa hivatalból indított átfogó utóvizsgálatot, 2007-ben ugyanis a korábbi biztos már vizsgálta e területet és visszásságokat állapított meg. Annak alapján, 11 évvel ezelőtt felkérte az egészségügyért felelős minisztert, hogy pontosítsa a fagyasztva tárolt embriókkal való rendelkezés és az embrió-adományozás szabályozási környezetét, különös tekintettel a fagyasztva tárolt embriókkal kapcsolatos nyilatkozatok megtételének, módosításának és azok hatályosságának kérdéseire. Székely László alapjogi biztos a korábbi ajánlások teljesülését, a hatályos jogszabályi rendelkezések gyakorlati alkalmazása során felmerülő kérdéseket, az esetleges anomáliákat kívánta így újra áttekinteni.

Az egészségügyi államtitkár válaszában jelezte, hogy a technológiai lehetőségek intenzív fejlődésének dacára az elmúlt évtizedben nem változott az embriókkal való rendelkezés törvényi szabályozása.

A fagyasztva tárolt embriókkal kapcsolatos nyilatkozat módosításához, illetve az embrióadományozás részletszabályainak kidolgozásához kérték az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottságának állásfoglalását, azonban a biztos tudomása szerint ez máig nem készült el. Az alapjogi biztos megkereséseire válaszoló egészségügyi intézetvezetők közül többen is kifejtették, hogy a tudomány és az orvosi technológiák fejlődése következtében, megfelelő tárolási körülmények mellett, emberi léptékkel számítva ma már korlátlan ideig tárolhatók a fagyasztott embriók. Így szakmailag indokolt lenne, ha meghosszabbítanák a saját célú és adományozásra felkínált embriók fagyasztva tárolására meghatározott jelenlegi, több mint tíz éves időtartamot.

A jelentésben a biztos megállapította: sérti a jogbiztonság követelményét hogy az érintettek és a jogalkalmazók számára nem kellően egyértelmű és világos az embriók jogi sorsa, bizonytalanság jellemzi az embriókkal való rendelkezési jog pontos tartalmát és kereteit. Az ombudsman szerint a feleknek joguk van olyan nyilatkozatot tenni, amelynek alapján legkésőbb a tárolási idő végén, vagy azt megelőzően kötelező a tárolt embriókat megsemmisíteni, különösen akkor, ha a klinika nem fogadja el felajánlásukat, hogy az embriókat más személynél reprodukciós célra felhasználják, vagy azokkal tudományos kutatást végezzenek.

A kérdéskör rendkívüli társadalmi és politikai érzékenysége miatt, illetve a jogbiztonság követelményére figyelemmel ez a jogosultság akkor tud megfelelően érvényesülni, ha azt a jogszabály nem hagyja homályban, hanem kifejezetten rögzíti, a rendelkezési nyilatkozat tartalmát meghatározó melléklet pedig további opcióként tartalmazza.

A jelentés a fagyasztva tárolt, fel nem használt embriók megsemmisítésének lehetősége kapcsán jogértelmezési nehézséget, és ebből adódó súlyos gyakorlati problémákat tárt fel. Az egészségügyi szolgáltatók és az érintettek számára ellentmondásos annak megítélése, hogy a tárolási határidő lejártát követően ki és milyen tartalommal, milyen formában rendelkezhet az embrió további sorsáról, ami a gyakorlatban döntésképtelenséghez vezet. Az alapjogi biztos megállapította, hogy összességében az embrióadományozásra és letétre vonatkozó jelenlegi szabályozás hiányosságai, a nem kellően egyértelmű rendelkezései miatt kialakult helyzet alkalmas arra, hogy alapjogi visszásságot okozzon.

Székely László ombudsman a mindezek nyomán felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy teljeskörűen vizsgálja felül a fagyasztott embriókkal kapcsolatos rendelkezési jogot érintő hatályos törvényi és rendeleti szabályokat, a részletszabályok között pedig térjenek ki a jelenlegi elavult maximális tárolási idő meghosszabbítására, valamint az embrióadományozás egyértelmű és világos  előírásaira.