Egészségpolitika
Európai Betegjogi Nap Magyarországon
Jelentősen megnőtt a betegpanaszok száma
A Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2009. április 16-ára betegjogi rendezvényt – azon belül kerekasztal beszélgetéseket – szervezett, a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány (BEGYKA) valamint a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) közreműködésével.
Az esemény apropóját az Európai Betegjogi Nap adja, amelyet április 18-án ünnepelnek Európa számos országában. Ez a betegjogi nap nem hivatalos, kiemelt napja az Európai Uniónak, hanem egy civil szervezet, az Active Citizenship Network (ACN) kezdeményezésére indult el. Mégis, egyre több országban szerveznek különféle betegjogokkal kapcsolatos eseményeket.
Magyarországon először 2008-ban kerültek megrendezésre betegjogi napi események. A TASZ lefordíttatta az Európai Betegjogi Chartát magyar nyelvre, és megküldte a releváns döntéshozóknak, valamint szórólapokat juttatott el a négy magyarországi orvosi egyetemre, amelyek a Chartában foglalt és a magyar Egészségügyi Törvény által megfogalmazott jogokat tartalmazták.
2009 április 16-án, csütörtökön az Egészségügyi Minisztériumban három kerekasztal beszélgetésre került sor, a következő témákban: a betegjogok helyzete Magyarországon, a betegszervezetek helyzete és szerepe, valamit az egészségügyi dokumentáció kérdései.
A beszélgetéseken részt vettek a Nemzeti Egészségügyi Tanács tagjai, az Egészségbiztosítási Felügyelet, különböző orvos-szakmai társaságok és több mint 50 betegszervezet képviselői, a BEGYKA munkatársai, a MOTESZ képviselői, a TASZ betegjogi programvezetője, valamint a parlamenti pártok egészségpolitikusai, parlamenti képviselők.
Négy év alatt két és félszeresére emelkedett a betegpanaszok száma. 16 700 panasz érkezett tavaly a BEGYKA-hoz, míg 2004-ben ez a szám csak 6700 volt – mondta a Független Hírügynökségnek Bodnár Ágnes, fővárosi betegjogi képviselő a betegjogi konferencia után.
Bodnár Ágnes szerint az orvos-, szakemberhiány is az oka a panaszszám emelkedésnek, ráadásul a jelentősen megnövekedett adminisztrációs terhek miatt az egészségügyi dolgozóknak egyre kevesebb ideje jut a betegekre.
A legtöbb panasz, az összes 25 százaléka, amiatt érkezik, hogy a betegek nem kapják meg az ellátást, a szolgáltatók ide-oda küldözgetik őket, illetve az ellátás során az orvos hibázik – mondta Bodnár Ágnes. Tavaly sok beteg amiatt fordult a betegjogi képviselőkhöz, mert a kórházakban, szakrendelőkben megsértették emberi méltóságukat. Nem megfelelő hangnemben beszéltek velük, vagy olyan helyzetbe kerültek, amely sértette az intimitás szabályát, például egyszerre többedmagukkal vizsgálták meg őket. A betegjogi képviselő szerint ez az orvosi titoktartás és az adatvédelem szabályát is sérti.
Szintén sok panasz érkezik a tájékoztatás hiánya, illetve amiatt, hogy nem megfelelően ismertetik a betegekkel, egészségügyi ellátásuk kapcsán mire számíthatnak – mondta a képviselő. Pedig ez nagyon fontos lenne, hiszen például ahhoz, hogy egy beteg el tudja dönteni, megműtsék-e vagy sem, ismernie kellene, hogy milyen kockázatokkal kell számolnia az egyik illetve a másik esetben – tette hozzá.
Forrás: hír6; Jogi Fórum