Gazdaság
Érdemes-e megadóztatni az egészségtelen élelmiszerek fogyasztását?
2009. szeptember 29. 13:58
.jpg)
Az utóbbi időben az amerikai Kongresszus fontolóra vette a magas cukortartalmú italok megadóztatását, mivel ezt az egészségbiztosítási fedezet kiterjesztéséhez segítséget nyújtó tényezőnek tekinti. Egyes elemzők az egészségtelen élelmiszerek szélesebb körű megadóztatását tartanák kívánatosnak.
Július 27-én Washington DC Városi Intézete (Urban Institute) 10%-os adó bevezetését javasolta az obezitást előmozdító, alacsony tápértékű élelmiszerekre, és jelezte, hogy ezzel az összeggel 10 év alatt 500 milliárd USD-s pénzalap lenne képezhető.
Az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása logikus lépésnek tűnik, annál is inkább, mivel a túlsúlyos amerikai állampolgárok aránya az 1980-as 15%-ról 33%-ra emelkedett. Azok, akik obezitással küzdenek, több egészségi problémára (szívbetegség, diabetes, csont-ízületi rendellenességek és daganatos megbetegedések kockázatára) hajlamosak. A túlsúlyos emberek éves egészségügyi kiadásai 700 USD-vel magasabbak, mint vékonyabb testalkatú társaiké. Amerikában az évente az obezitásra fordított kiadások összege meghaladja a 200 milliárd USD-t, és magasabb mint a dohányzás összköltsége. Mindez nemcsak a túlsúlyos embereket sújtja, mivel az adófizető állampolgárok állják az állami egészségügyi programok – így a Medicare program révén is – az obezitással kapcsolatos egészségügyi kiadások felét. A munkáltatók által támogatott privát egészségbiztosítás járulékai egységesek, nem függnek testalkati sajátosságoktól.
Kérdéses, hogy az obezitásra kivetendő adó hozna-e változást az emberek magatartásában? Számos vizsgálat mutatott ki összefüggést az élelmiszerek ára és a testsúly alakulása között. Ahogy a gyorséttermi ételek viszonylag olcsóbbá váltak, az embereken az elhízás jelei kezdtek mutatkozni. A RAND Corporation egyik, 50 éven felüliek körében 1992 és 2004 között folytatott vizsgálata szerint a kalóriák megadóztatása érzékelhetően, ugyanakkor fokozatosan érvényesülő hatást gyakorolhat az emberek testsúlyára. A testsúlyt érintő környezeti hatások, illetve egyéni sajátságok – jövedelem, egészségi állapot – figyelembevételével, a kutatók vizsgálták, hogy az élelmiszerárak alakulása hogyan befolyásolja a túlsúlyt jelző testtömegindex (BMI) értékét.
A BMI mutatóban nehéz rövid távon változást elérni, viszont a kalóriadús élelmiszerek árának 10%-os növekedése 20–30 év alatt olyan jelentős BMI-csökkenést eredményezhet, hogy ezzel az obezitás incidenciájának 1980 óta tapasztalt növekedése a felére lenne visszaszorítható.
Mindemellett kérdéses, hogy mely élelmiszerek viseljenek adóterhet, mivel nemcsak az ételek, hanem a mozgáshiány és az életvitel is meghatározó lehet az egészségügyi kiadásokat növelő egészségi problémák jelentkezése szempontjából.
Az Economistban megjelent cikk konklúziója, hogy amennyiben az embereknek nem áll módjukban élelmiszereiket megválasztani, a kevésbé egészséges ételek árának emelése csak a reálkeresetek csökkenését idézheti elő, és nem hat kedvezően a táplálkozási szokásokra és az egészségi állapotra.
Az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása logikus lépésnek tűnik, annál is inkább, mivel a túlsúlyos amerikai állampolgárok aránya az 1980-as 15%-ról 33%-ra emelkedett. Azok, akik obezitással küzdenek, több egészségi problémára (szívbetegség, diabetes, csont-ízületi rendellenességek és daganatos megbetegedések kockázatára) hajlamosak. A túlsúlyos emberek éves egészségügyi kiadásai 700 USD-vel magasabbak, mint vékonyabb testalkatú társaiké. Amerikában az évente az obezitásra fordított kiadások összege meghaladja a 200 milliárd USD-t, és magasabb mint a dohányzás összköltsége. Mindez nemcsak a túlsúlyos embereket sújtja, mivel az adófizető állampolgárok állják az állami egészségügyi programok – így a Medicare program révén is – az obezitással kapcsolatos egészségügyi kiadások felét. A munkáltatók által támogatott privát egészségbiztosítás járulékai egységesek, nem függnek testalkati sajátosságoktól.
Kérdéses, hogy az obezitásra kivetendő adó hozna-e változást az emberek magatartásában? Számos vizsgálat mutatott ki összefüggést az élelmiszerek ára és a testsúly alakulása között. Ahogy a gyorséttermi ételek viszonylag olcsóbbá váltak, az embereken az elhízás jelei kezdtek mutatkozni. A RAND Corporation egyik, 50 éven felüliek körében 1992 és 2004 között folytatott vizsgálata szerint a kalóriák megadóztatása érzékelhetően, ugyanakkor fokozatosan érvényesülő hatást gyakorolhat az emberek testsúlyára. A testsúlyt érintő környezeti hatások, illetve egyéni sajátságok – jövedelem, egészségi állapot – figyelembevételével, a kutatók vizsgálták, hogy az élelmiszerárak alakulása hogyan befolyásolja a túlsúlyt jelző testtömegindex (BMI) értékét.
A BMI mutatóban nehéz rövid távon változást elérni, viszont a kalóriadús élelmiszerek árának 10%-os növekedése 20–30 év alatt olyan jelentős BMI-csökkenést eredményezhet, hogy ezzel az obezitás incidenciájának 1980 óta tapasztalt növekedése a felére lenne visszaszorítható.
Mindemellett kérdéses, hogy mely élelmiszerek viseljenek adóterhet, mivel nemcsak az ételek, hanem a mozgáshiány és az életvitel is meghatározó lehet az egészségügyi kiadásokat növelő egészségi problémák jelentkezése szempontjából.
Az Economistban megjelent cikk konklúziója, hogy amennyiben az embereknek nem áll módjukban élelmiszereiket megválasztani, a kevésbé egészséges ételek árának emelése csak a reálkeresetek csökkenését idézheti elő, és nem hat kedvezően a táplálkozási szokásokra és az egészségi állapotra.
