Ennyibe kerül az ingyenes egészségügy
Az elmúlt két évre visszanézve minden ötödik ember számolt be a havi keretet meghaladó, egészségügyi célú kiadásról, írja a Napi.hu.
A magyarok havonta személyenként átlagosan mintegy 15 ezer forintot költöttek az egészséggel kapcsolatos termékek vásárlására, legnagyobbrészt gyógyszerekre. Magánorvoshoz a lakosság négytizede jár legalább évente, főként fogorvoshoz és nőgyógyászhoz fordulnak ilyen formában, derül ki a Cofidis Hitel Monitor augusztusi egészségügyi felméréséből, amelyet a Napi.hu szemléz.
A megnövekedett költséget legnagyobb részük a havi jövedelméből finanszírozta, viszont negyedük kénytelen volt a megtakarításaihoz is hozzányúlni, ötödük pedig kifejezetten erre a célra is spórolt valamennyi pénzt.
A 18-69 éves magyarok háromnegyede szokott receptköteles gyógyszereket vásárolni, és nagyságrendileg ugyanekkora arányban vásárolnak a recept nélkül is kapható készítményekből is. Kétharmaduk vesz fertőtlenítő szereket, védőmaszkot azonban csupán ötből hárman vásárolnak. Ennek oka feltehetően, hogy többen másoktól kapják, vagy maguk varrják otthon. Egy átlagos hónapban egy személy összesen körülbelül 15 ezer forintot költ el egészséggel kapcsolatos termékekre, legnagyobb arányban receptre vagy anélkül kapható gyógyszerekre.
Minden ötödik magyar emberre igaz, hogy az elmúlt 2 évben volt olyan nagyobb egészségi állapottal kapcsolatos kiadása, ami meghaladta a szokásos havi kiadások keretét. Ezek a költések leggyakrabban (38 százalék) nagyobb műtéti eljárást nem igénylő beavatkozásokat jelentettek, úgymint gyógyszerkiadás, vizsgálat, gyógyászati segédeszköz, speciális táplálkozás vagy rehabilitáció (szanatórium, kúra).
Csaknem negyedüknek azonban nagyobb beavatkozások (műtét, szülés, kórházi kezelés) során keletkezett jelentősebb kiadása. Többségüknek (51 százalék) ez 50 ezer forintnál alacsonyabb összeget jelentett, 26 százalékuknak 20 ezer forint alattit. Ugyanakkor a magasabb összegek sem ritkák, egy átlagos "rendkívüli" kiadás 142 ezer forintra is rúghat. Akiknél felmerül ilyen nagyobb összegű kiadás, azok leggyakrabban az aktuális havi fizetésükből finanszírozzák.
Negyedüknek viszont az általános célú megtakarításaihoz is muszáj hozzányúlnia. Nehéz helyzetben segítenek a családtagok és barátok, kölcsönnel (15 százalék) vagy a beteg helyett a kezelés kifizetésével (10 százalék). Háromnegyedük jellemzően csak egyetlen forrást vesz igénybe, de negyedük kettő, illetve három vagy annál több "zsebből" fedezi a kezeléshez szükséges összeget. Az egészségpénztári egyenlegből, vagy a biztosításból fizetett beavatkozások nem jellemzőek (3-4 százalék), a hitelre történő kezelések pedig kifejezetten ritkák (1 százalék).
A magyarok nagyságrendileg 40 százaléka szokott legalább évente igénybe venni valamilyen magán-egészségügyi ellátást. Magánúton leggyakrabban (24 százalék) fogorvoshoz jár a lakosság, de gyakori a nőgyógyászati, bőrgyógyászati és szemészorvosi látogatás is (5-13 százalék). Magánorvoshoz jellemzően a magasabb jövedelműek (48 százalék) és a felsőfokú végzettségűek (63 százalék) járnak, ezen utóbbi csoport negyede legalább félévente megy.
Szakterülettől függetlenül a többség az elmúlt évben összesen legfeljebb 20 ezer forintot fizetett ki magánrendeléseken.
