hirdetés
2021. július. 25., vasárnap - Kristóf, Jakab.
hirdetés

Elfogadta a Ház a jövő évi költségvetést (Bővítve!)

Elfogadta a jövő évi költségvetést kedden az Országgyűlés, a 2021-es költségvetés módosításával pedig új állami viszontgarancia-programot is elindított.

Új állami viszontgarancia-program indul
    
Az Országgyűlés 134 igen, egy nem szavazattal és 24 tartózkodás mellett Varga Mihály pénzügyminiszter javaslatára módosította a Magyarország 2021-es központi költségvetését. A törvény a Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-n keresztül új állami viszontgarancia-programot indít el a koronavírus-járvány után a gazdaság újraindítása érdekében, tovább erősítve a beruházási és fejlesztési célú vállalkozás finanszírozást. Ennek támogatására egy, a vállalkozások méretétől függetlenül elérhető programot vezetnek be, amelynek keretében a hitel- és kölcsönfelvétel esetén 85 százalékos, kötvénykibocsátás során 100 százalékos állami helytállást biztosít az állam.

A Start Garancia Zrt. viszontgaranciájával a vállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, továbbá az általuk kibocsátott legfeljebb 25 év lejáratú kötvényekből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet. A törvény a Start Garancia által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizetőkezesség-állománya 2021. december 31-én nem haladhatja meg a 3 000 milliárd forintot.
    
Elfogadták a 2020-as számvevőszéki beszámolót
    
Az Országgyűlés 132 igen, 26 nem szavazattal elfogadta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2020-as szakmai tevékenységéről szóló tájékoztatót és az intézmény működéséről készült beszámolót. A dokumentumban Domokos László, az ÁSZ elnöke azt írta, a szervezet 2020-ban is teljesítette a törvényekben előírt feladatait, továbbá eredményesen és célszerűen gazdálkodott a rábízott közpénzekkel és egyéb erőforrásokkal. A digitalizációt hatékonyan felhasználó ellenőrzéseivel az ÁSZ elérte, hogy az ellenőrzött szervezetek kisebb leterheltsége mellett is jelentősen növekedjen az ellenőrzöttek száma. Hozzátette: a számvevőszék 2020-ban - minden eddiginél nagyobb számú - több mint 1500 szervezet gazdálkodását vizsgálta meg. Működésük tavalyi fókuszterületei között említette a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás és a pénzügyi gazdálkodás ellenőrzését, az államháztartás számviteli rendjének betartását.
    
Elfogadták a 2022-es költségvetést

Elfogadta Magyarország 2022-es központi költségvetését az Országgyűlés.

Varga Mihály pénzügyminiszter május közepén, a törvényjavaslat általános vitájában az újraindítás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, amelynek középpontjában a koronavírus-járvány után a gazdaság-újraindítási akcióterv áll.

A költségvetés eszközeit is felhasználják, hogy mindenki, aki elveszítette a munkahelyét, vissza tudja szerezni, vagy új munkahelyet kaphasson, továbbá minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia az üzletét, újra tudja indítani, illetve lehetőség szerint tovább tudja fejleszteni, fejtette ki.

Az Országgyűlés 132 igen, 26 nem szavazattal hagyta jóvá az előterjesztést, amelyben a kormány dinamikus, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel, mérsékelt, 3 százalékos inflációval, az európai uniós országokban várható hiánycsökkentési trendhez illeszkedő 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a GDP 0,4 százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol.

Kovács Árpád, a Költségvetési Bizottság elnöke közölte, a tanács megalapozottnak tartotta az egységes javaslatban szereplő államadósság-mutató mértékét, ezért a testület hozzájárult a zárószavazáshoz.

*

Varga Mihály pénzügyminiszter május közepén, a törvényjavaslat általános vitájában az újraindítás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, amelynek középpontjában a koronavírus-járvány után a gazdaság-újraindítási akcióterv áll. A költségvetés eszközeit is felhasználják, hogy mindenki, aki elveszítette a munkahelyét, vissza tudja szerezni, vagy új munkahelyet kaphasson, továbbá minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia az üzletét, újra tudja indítani, illetve lehetőség szerint tovább tudja fejleszteni, fejtette ki.

2022-ben az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 28 546,45 milliárd forint, bevételi főösszege 25 393,8 milliárd forint lesz. A hiányt 3 152,6 milliárd forintban állapították meg. Tartalékként 233 milliárd forint van a költségvetésben. Az államadósság-mutató a jövő év végére tervezett mértéke 79,3 százalék. A kormány azzal számol, hogy 2022-ben 1,1 százalékkal bővülhet a foglalkoztatás, a nettó jövedelmek várhatóan 7,7 százalékkal emelkednek, a háztartások fogyasztása 4,8 százalékkal nőhet.

A helyreállítás fókuszában továbbra is a munkahelyteremtés, a gyermekes családok támogatása és az idős emberek védelme, valamint a magyar gazdaság szempontjából kiemelt ágazatok fejlesztése áll. Emellett a klímavédelmi célok és a digitalizáció is jelentős szerepet kap.

Hasonlóan az ideihez, a jövő évi büdzsének is két pillére lesz. A gazdaság-újraindítási alapban 2022-ben 7300 milliárd forintot meghaladó összeg lesz, amely a jövő évi GDP 13 százaléka. Az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap meghaladja a 3600 milliárd forintot. A törvényjavaslat indoklásában az elmúlt év gazdaságvédelmi intézkedéseinek folytatásaként említik a gazdaság-újraindítási akciótervet. A költségvetés ezen fejezetében szerepel a többi között a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésére biztosított 160 milliárd, a nyugdíjprémiumra elkülönített 68 milliárd forint. Ebben az alapban található a járó- és fekvőbeteg szakellátásban dolgozó orvosok, valamint az alapellátásban résztvevő orvosok és szakdolgozóik 2021-ben indult béremelésének fedezete, 458 milliárd forint.

Lakástámogatásokra 381 milliárd lesz jövőre. A gazdaság-újraindítási alapból fedezik majd a Paks II. Zrt. 270 milliárd forintos tőkeemelését, vagy a Liget Budapest projekttel kapcsolatos kiadásokat 31 milliárd forintból. Itt szerepel a debreceni nemzeti oltóanyaggyár megvalósítására szánt 20 milliárd forintos kiadás is.

Álláskeresési ellátásokra az idei 108 milliárd forint helyett némileg kevesebb, 105 milliárd forint lesz jövőre, a közfoglalkoztatásra, vagyis a Start-munkaprogramra a 2021-es 165 milliárd forint után 2022-ben 120 milliárd forintot fordítanak    .

A 25 év alatti fiatalok január 1-jétől mentesülnek a személyi jövedelemadó (szja) megfizetése alól; szjából az idei 2717 milliárd forint helyett 2866 milliárd forintot várnak.

A családokat, gyermekeket érintő intézkedések között szerepel, hogy az árvaellátás havi 24 250 forintos minimumösszege jövő évtől havi 50 ezer forintra emelkedik. Az emelés a már folyósított ellátásokra is vonatkozik; 38 milliárd forint van erre a büdzsében. A gyermekek otthongondozási díjának összege 2022-ben eléri a minimálbér összegét, az ápolási díj havi alapösszege pedig a 2021-es 41 335 forintról 43 405 forintra nő.

Az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapban az idei 139 milliárd forintról 244 milliárd forintra emelkedik háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás támogatása. Ugyancsak jelentősen nő a fogászati ellátás finanszírozása, az idei 42 milliárdról 82 milliárd forintra. Az alap bevételei között van a kiskereskedelmi adó, amelyből az idei 64 milliárd helyett jövőre 76 milliárdra számítanak, valamint a gépjárműadó, ami a 2021-es 87 milliárd forintról több mint 90 milliárd forintra nő.

A béreket terhelő munkáltatói adóterhek 2022. július 1-jétől 2 százalékponttal csökkennek. Az adminisztrációs terhek mérséklése érdekében kivezetik a szakképzési hozzájárulást, a büdzsében már csak 68 milliárd forint bevételt várnak ebből az idei 105 milliárd forint helyett. A szociális hozzájárulási adó kulcsa is csökken jövő év közepétől 0,5 százalékponttal, 15 százalékra; az ideihez képest magasabb összeggel, 2454 milliárd forinttal kalkulál ebből az adónemből a kormány jövőre.

Tavaly 860 milliárd forintot szavazott meg az önkormányzatoknak az Országgyűlés, amely idén tavasszal ezt felemelte 908 milliárdra. A mostani döntés alapján az önkormányzatok 2022-ben 873 milliárd forintból gazdálkodhatnak; a kormány szerint önkormányzati kötelező feladatok finanszírozása a korábbi szinten történik. Az önkormányzatok jövőre 129,8 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást teljesítenek.

A köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás normatív finanszírozása 32 milliárd forinttal 314 milliárd forintra nő. Az átalakuló felsőoktatási rendszert mutatja, hogy az idei 59 milliárdról jövőre 177 milliárd lesz a nem állami felsőoktatási intézmények támogatása.

2022-ben 4169 milliárd forintban határozták meg a nyugdíjbiztosítási alap kiadásait, amely több mint 250 milliárd forinttal magasabb, mint idén.

(forrás: MTI)
hirdetés

Könyveink