Élet a felügyelet után: ex-lex állapot
Annak ellenére, hogy a kormány október elsejével számolja fel az Egészségbiztosítási Felügyeletet, a betegeknek panaszaikkal mostantól már az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi kirendeltségeihez kell fordulniuk. Az intézményi várólisták kezelését a jövőben az egészségbiztosító végzi, a minőségértékelés pedig az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézethez kerül – ha lesz uniós forrás, akkor folytatódik az indikátor rendszer frissítése, bővítése.
A betegjogok az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz kerülnek, s itt tesznek pontot a már jelenleg is folyamatban lévő ügyekre. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának jogásza szerint a feladatátadással nem éri kár azokat a betegeket, akik valós, vagy vélt sérelmeik ellen kívánnak fellépni. Szabó Emese tájékoztatása szerint az Egészségbiztosítási Felügyelet augusztus 18-tól nem iktathatja a hozzájuk beérkező panaszokat, a felszámolás alatt álló kormányhivatalhoz érkező bejelentéseket automatikusan továbbítani kell a regionális tisztiorvosi szolgálatokhoz, ahol lefolytatják a vizsgálatot. A felügyelet felszámolása sok adminisztrációt igényel, ezért a feladat(ok) tényleges átadására a törvény augusztus 12.-i kihirdetését követő 35. napon – vagyis szeptember 16-án – , míg a felügyelet megszüntetésére csak további 15 nappal később, október 1-jén kerül sor.
Az EBF-nél egyszerű volt a panaszbejelentés – történhetett akár az ország bármely pontján elérhető e-mail címen is –, a jövőben ezt az ÁNTSZ kistérségi kirendeltségein, illetve a bepanaszolt egészségügyi intézmény működési engedélyét kiadó tisztiorvosi hivatalnál lehet megtenni. S bár a minisztérium szerint a rossz helyre benyújtott panaszokat kötelező lesz átadni a „panasz elbírálására jogosult” szervezethez, már ebből is látszik, hogy nem éppen az egyszerűsítés irányába változik a panaszbejelentés. Az említett ügyek kapcsán az EbF eddig is szorosan együttműködött az ÁNTSZ-szel, így most a minisztérium szerint lényegében csak a párhuzamos feladatellátást szűnik meg.
A felügyelet felszámolását figyelő szakértők szerint a kormánynak, illetve a tárca egészségügyért felelős államtitkárságnak a feladatok átadásával kapcsolatos döntése némely esetben megkérdőjelezhető. Így például a betegpanaszok kezelésével kapcsolatos döntés is: az általános hatósági eljárási szabály ellenére tényleg annak a szervezetnek kell-e az elkövetett hibák felelőseit keresni, amelyik kiadja a hibázókat foglalkoztató intézmények működési engedélyét? Mint ahogy azt sem tudni, vajon az EBF által megvalósított, az unióban általános gyakorlatként alkalmazott fogyasztóvédelmi szemlélet és jelleg átmentődik-e egyik hivatalból a másikba, vagy sem.
Gyógyszerpiaci szereplők
A patikák működési engedélyének kiadása, illetve ellenőrzésük eddig is az Országos Tisztifőgyógyszerész illetve apparátusa feladata volt. Így értelemszerűnek tűnik, hogy a gyógyszerészek szakmai függetlenségének, gyógyszergyártókkal és forgalmazókkal, illetve orvosokkal esetleg fennálló összefonódások ellenőrzése is az ÁNTSZ-hez kerül – sorolja tovább a tárca döntését Szabó Emese. Ebbe a körbe illeszkedik az orvos és patikalátogatók nyilvántartásba vétele, igazolványuk kiadása, tevékenységük ellenőrzése, amely az Országos Tisztiorvosi Hivatal feladata lesz.
A szolgáltatók jelentési kötelezettsége
Nem marad munka nélkül az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sem, amely a várólista jelentést veszi át az EBF-től, valamint annak ellenőrzését, hogy ezeket pontosan megjelenítik-e az intézmények honlapjaikon. Az OEP-től kapott információink szerint ebben a formájában a várólista jelentés – némi képzavarral élve – púp az egészségpénztár hátán. Az OEP ugyanis csak azzal a rendszerrel tud mit kezdeni, amelyik a havi teljesítményjelentések keretében kezelné a várólisták adatait. Az egészségpénztár számára ugyanis nem a várakozási idők hossza, hanem a várólistákon szereplő betegek száma lenne fontos, ezt viszont nem kell jelenteni.
A termékeiknek – legyen szó gyógyszerről, gyógyászati segédeszközről vagy új technológiákról – ártámogatást, illetve tb finanszírozást szerezni akaró gyártók és forgalmazók viszont rosszul járnak. Az OEP nemleges döntése ellen ugyanis az EBF megszűnésével már csak bírósághoz fordulhatnak. S ez nem csak egy fellebbezési fórum kiiktatását jelenti, hanem az ügyek akár több évre történő elhúzódását is.
Ami mérhető (lenne)
A minőségértékelési rendszer idővel az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézethez (EMKI) kerül, ahol uniós forrásból folytatnák az EBF által megkezdett munkát. Az elfogadott törvény azonban egyelőre arról rendelkezik, hogy az évek során összegyűjtött adatokat a szaktárca veszi át. A szervezet által kidolgozott minőségi indikátorok komoly segítséget jelentettek az egészségügyben általánosságban, vagy egy-egy konkrét kérdésben tájékozódni szándékozóknak. Megtudhatták például, hogy az egyes intézmények mennyiért, s milyen szolgáltatási csomaggal kínálnak kiemelt elhelyezést a betegeknek; mennyiért és milyen körülmények között lehet együtt kórházi ellátásra szoruló gyermekével a szülő, de az adatokból az is kiderül, mennyi műhiba pere volt (van) az adott kórháznak, vagy az, hogy adott műtétből évente mennyit végeznek el. A felügyelet nyilvános programja segítségével ráadásul összehasonlíthatóvá váltak az adatok, ily módon is segítve a biztosítottak tájékozódását, netán választását.
