Elbukott a magyar chipsadó?
Nyolc évvel az adó bevezetése után a korábbihoz képest már többet fogyasztottak a magyarok az egészségtelen élelmiszerekből, írja a Forbes.
Az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adó nem érte el fő célját: hosszú távon nem tudta csökkenti az egészségre káros élelmiszerek fogyasztását, ráadásul a szegényebb háztartások arányaiban több adót fizetnek, mint a gazdagabbak – derül ki egy új magyar kutatásból. Mint a lap írja: a Corvinus kutatója, Berezvai Zombor és szerzőtársai megvizsgálták, hogy az adó 2011-es bevezetése óta hogyan változtak a hazai fogyasztási szokások. A kutatók a GfK háztartáspanel 2000 háztartásra vonatkozó reprezentatív adatait elemezték évekre visszamenőleg. A csokoládé, az édes kekszek, a cukros szénsavas üdítőitalok, a sós snackek és az alacsony gyümölcstartalmú italok fogyasztását vizsgálták, ezek az adóztatott termékek teljes forgalmának több mint 90%-át tették ki az adó bevezetése előtt.
Mire jutottak? Nyolc évvel az adó bevezetése után a bevezetés előtthöz képest már többet fogyasztottak a magyarok az egészségtelen élelmiszerekből – több kategóriában ez az érték még az uniós átlagot is meghaladta –, és a fogyasztók teljes élelmiszerköltésének nagyobb részét tették ki. Az adóköteles termékek aránya a megvásárolt napi fogyasztási cikkeken belül a 2010. évi 5,9%-ról 2018-ra 7,4%-ra nőtt.
A Pénzügyminisztérium közösségi oldalán közzétett bejegyzés szerint bevezetése óta a chipsadóból 550 milliárd forint bevétel érkezett az Egészségbiztosítási Alapba, csak idén pedig további 90 milliárd forint folyhat be. „Azok, akik a népegészségügyi termékadót támadják, több száz milliárd forintnyi bevételt vonnának el az egészségügytől” – jegyezte meg a tárca. Szerintük 2010 óta 40 százalékkal nőtt Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom, tehát az elmúlt évtized növekvő gazdasági teljesítménynek, a magasabb foglalkoztatásnak és az emelkedő reálbéreknek köszönhetően minden termékből többet fogyaszthattak a családok, így az egészséges és a chipsadós termékekből is.
A Pénzügyminisztérium azt is közölte, hogy az adó bevezetését követően az egészségügyi kockázatot jelentő termékek fogyasztása visszaesett, növekedés csak évekkel később volt tapasztalható. A chipsadó bevezetése nélkül tehát a tárca szerint nemcsak kevesebb bevétele lenne az egészségügynek, hanem mára még több egészségtelen termék fogyna a boltokból.
„A magyar chipsadó úttörő volt Európában, több ország számára is mintaként szolgált. Jól illeszkedik a versenyképes magyar adórendszerbe, amely a munkát terhelő adókat csökkenti, az ország kiadásaihoz szükséges bevételeket pedig elsősorban a fogyasztási típusú adókból biztosítja.”
