Egységes adatgyűjtésre készül a kórházfenntartó

Az ágazati vezetés tervei szerint ilyen és ehhez hasonló kérdésekre is hamarosan válaszok születhetnek annak az uniós projektnek a jóvoltából, amely a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) koordinálásával ősszel zárul, s elsősorban a hivatali adatgyűjtést, a statisztikák megfelelőségét szolgálja, egyúttal egyszerűsítve a kórházak adatszolgáltatási feladatait is. A projektben 30 budapesti és Pest megyei állami fenntartású intézmény vesz részt. Alapvetően kórházak, de közöttük találjuk a négy Pest megyei önálló szakrendelőt és a veresegyházi Missziót is. 2015-től a tervek szerint azonban már az ország összes egészségügyi intézményében egységesen gyűjtik majd az adatokat. Az információk így összehasonlíthatóvá válnak, egyfajta minőségmutatóként is szolgálhatnak, és újfajta vezetői kultúrát honosítanak meg Magyarországon.

Az Elektronikus Közigazgatási Operatív Program (EKOP) keretében megvalósuló fejlesztés valójában a fenntartói információs rendszer kiépítését jelenti, amely az egységesen gyűjtött, így valóban összehasonlítható adatok segítségével megkönnyíti majd az intézmények (és az ágazat) vezetőinek döntéseit oly módon, hogy a GYEMSZI-hez beérkező információk feldolgozását követően az érintettek nemcsak saját adataikat kapják vissza, hanem információhoz jutnak a többiek teljesítményéről is. Így például egy adott kórház adott osztályán azt is láthatják majd a szakterület képviselői, hogy a náluk végzett tevékenység bizonyos indikátorai átlagosnak, a felettinek vagy inkább átlag alattinak mondhatóak – tudtuk meg Zombori Attilától, a projekt szakmai vezetőjétől.  

A MedicalOnline azon kérdésére, hogy mindez milyen viszonyban áll a nagy ágazati e-Health projektekkel, Zombori Attila azt mondta, ez az EKOP-os uniós pályázat – a pályázati határidők eltérése miatt - pillanatnyilag előrébb tart, mint például a közhiteles ágazati portál vagy a korábban Kooperatív Térnek nevezett, ma már Egészségügyi Szolgáltatási Térként emlegetett, a megfelelő hozzáférési szintek kialakítását követően döntéshozók, egészségügyiek és betegek által egyaránt használható nagy adatbázis.

Mint arról lapunk legutóbb az ágazat elmúlt négy évét elemző cikkében is beszámolt, az egészségügyi kormányzat 2012 januárjától a háziorvosok, 2013 áprilisától a gyógyszerészek, és 2014 januárjától bármely kezelőorvos számáralehetővé tette, hogy betegeik társadalombiztosítási ellátásait az OEP honlapjáról lekérdezhessék. A jogszabály alapján egy magánorvos is lehet kezelőorvos, elvben ő is hozzájuthat ezekhez az adatokhoz. Az egész rendszer valódi működéséhez ugyanakkor hiányzik még az összeköttetés: mint Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a legutóbbi informatikai témájú tájékoztatóján elmondta, a következő parlamenti ciklus elején kerülhet a képviselők elé az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér elindításához szükséges jogszabálytervezet.

Bár, a fejlesztések eltérő időtartamából következően, átfedések elképzelhetőek, a többi e-egészségügyi uniós projektben nem gyűjtenek majd olyan széles területekről adatokat, mint a Zombori Attila által irányított EKOP projektben. A GYEMSZI ebben a programban „fenntartói szemüvegét” erősíti: a kiépített modulok segítségével a beszerzés, az ellátásszervezés, a finanszírozás, a gazdálkodás, a humánerőforrás, a minőségfejlesztés, a vagyongazdálkodás, az informatika és az uniós projektek témakörében folyik majd az adatok feldolgozása és kiértékelése. A HR-kérdésben ezek nyilvánvalóan bővebbek lesznek azoknál, mint amelyeket az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal gyűjt, hiszen itt a könyvelőtől a lakatoson át a főigazgatóig minden munkakörről lesz információ az adott intézményben, személyes adatokról azonban nem. Így – ha mindez munkaerőpiaci előrejelzésekre nem is lesz alkalmas – a kórházi vezetők és a fenntartók a várakozások szerint tendenciákat láthatnak majd minden területen. Az informatikai adatgyűjtés nyomán az is nyilvánvaló lesz, hogy egy-egy intézménynek milyen a hardver- és szoftverellátottsága, mely területeken szorul fejlesztésre, ezeknek az igényeknek a kielégítésére azonban egy másik uniós projekt szolgál majd – emlékeztet Zombori Attila.

A szakmai vezető kiemeli: a minőségfejlesztéssel kapcsolatos adatgyűjtés – együttműködésben a Belicza Éváék által már elindított BELLA projekttel – várhatóan 25-30 mutató segítségével adhat majd jelzést elsősorban a betegjogokat, betegbiztonságot és szolgáltatásokhoz való hozzáférést érintő területekről. Ezen mutatók közé tartozik például a várólista és előjegyzési idők alakulása, az infekciókontroll indikátorai, a betegek tájékoztatása és panaszai, vagy akár a minőségmenedzsment témakörébe tartozó klinikopatológiai megbeszélések aránya az intézményekben.

Hosszú távon mindebből olyasfajta módszertan alakul ki, amely jól használható a kórházakban A rendszer olyan adatokat is gyűjt ugyanis, amelyek ma nincsenek a vezetők asztalán – fogalmazott Zombori Attila. A teljes adatbázis – adatvédelmi és technikai okokból – nyilvánvalóan nem tárható a nagyközönség elé, a szakmai vezető azonban azt mondja, szolgáltatásként olyan információkat kapnak majd vissza az intézmények a GYEMSZI-től, amelyek segítik önmaguk elhelyezését a nagy egészben. Zombori Attila azt sem tartja kizártnak, hogy hosszabb távon ebből az átlagos működésre és minőségre vonatkozó mutatók is kialakulhatnak, egyben lehetőséget teremtenek a fenntartó szolgáltatói szemléletének megerősítésére is.

S hogy hol áll pontosan a projekt? A sikeres közbeszerzés mellett túl vannak a GYEMSZI (és a kórházak) adatigényeinek felmérésén, s most telepítik majd a programokhoz szükséges alkalmazásokat. A nagyvonalú rendszerterv májusban véglegessé válik, aztán az apró munkákat és a finomhangolást követően indulhat a pilot a 30 intézményben. Zombori Attila azt mondja, a szakirodalom szerint középvállalatok esetében jó másfél évet vesz igénybe egy vezetői információs rendszer bevezetése. Reményei szerint őszre olyan rendszert adnak majd át, amit folyamatosan fejlesztenek még a működés során is, és így, 2015-ben az összes GYEMSZI által felügyelt  intézményre kiterjeszthetővé válik.