Egyeztettek a rokkantsági nyugdíjrendszer felülvizsgálatáról
A MEOSZ a rokkantsági nyugdíjrendszer átfogó felülvizsgálata érdekében kormányzati szintű egyeztetést kezdeményezett. A MEOSZ székházában tartott hétfői rendezvényen a több tízezer embert hátrányosan érintő rendelkezések – konkrét javaslatokkal alátámasztott – megváltoztatását kérték, mely az Alkotmánybíróság döntésén túlmutatóan rendezi a megváltozott munkaképességű emberek helyzetét.
A MEOSZ a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítását követő szabályozás anomáliáiról, és a megoldási javaslatairól még 2018 elején készített egy átfogó anyagot, majd 2018. február 19-re közös konzultációt kezdeményezett, melyen a hat országos érdekképviselet egyeztetett a javaslatokról. Az egyeztetésen arról is döntés született, hogy 2018. március 26-ára a kormányzat képviselőit, illetve az Alapvető Jogok Biztosát közös egyeztetésre hívják a MEOSZ székházába. Ez az egyeztetés az Emmi kérésére, a közelgő választásokra figyelemmel elmaradt, majd a találkozó a résztvevők közötti időpont egyeztetések miatt tovább húzódott.
A szakmai javaslatokat – az Alkotmánybíróság időközben született döntéseire is figyelemmel átdolgozták és eljuttatták a döntéshozóknak. A több lemondott találkozót követően végül 2019. február 25-én került sor az egyeztetésre, melyen Szekeres Pál miniszteri biztos, dr. Fábián Károly, az Emmi egészségügyi fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára és dr. Tapolczai Gergely országgyűlési képviselő mellett részt vett a Miniszterelnökség, a Pénzügyminisztérium az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az országos érdekképviseleti szervezetek képviselői és az EMMI több munkatársa is. A tárca szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős szakterülete sajnálatos módon csak főosztályvezetői szinten képviseltette magát.
A nyugdíjrendszer 2012. január 1-jétől történt jelentős átalakítása nagyon komolyan érintette a fogyatékos, köztük a mozgáskorlátozott emberek döntő többségét. Közülük számosan kerültek olyan helyzetbe, hogy az új ellátásuk lényegesen kevesebb lett a korábbi rokkantsági nyugdíjuk összegénél annak ellenére, hogy egészségi állapotukban tényleges pozitív változás nem következett be, az állapotjavulás véleményezésére kizárólag a minősítési rendszer, illetve a jogi szabályozás változása miatt került sor. Időközben az Alkotmánybíróság törvényalkotásra kötelezte az Országgyűlést, mondván nemzetközi egyezménybe ütköznek azok a szabályozási hiányosságok, amelyek folytán hátrányt szenvednek a 2012 előtt ellátásban részesültek, különösen a volt rokkantsági nyugdíjasok.
Az érdekképviseleti szervezetek törvénymódosítást célzó javaslatai messze túlmutatnak az Alkotmánybíróság döntésén. Álláspontjuk szerint az AB határozatában foglaltaknak megfelelően elsőként definiálni kell az Mmtv-ben az állapotjavulás fogalmát oly módon, miszerint az az orvosszakma szabályai alapján az érintett egészségi állapotában végbemenő olyan pozitív változás, ami egyidejűleg a komplex minősítési rendszerben minősítési kategória változását is eredményezi. Továbbá, hivatalból felül kell vizsgálni mindazok ügyét, akiknek a komplex felülvizsgálatot követően az állapotváltozás rögzítése mellett rokkantsági ellátást, vagy rehabilitációs ellátást állapítottak meg, és ennek következtében csökkent a jövedelmük. (A javaslatok az AB rendelkezését kibővítve azt is célozzák, hogy ezen rendelkezések vonatkozzanak a rehabilitációs ellátásra is.) Tisztázni kell, hogy történt-e az érintett esetében tényleges fizikai állapotjavulás, vagy sem. Ha nem volt tényleges állapotjavulás az így újraértékelt esetekben, akkor kötelezően korrigálják a besorolást. Az újabb, hivatalból elvégzett felülvizsgálat eredményeképpen az érintettek ellátásának összegeit is felül kell vizsgálni visszamenőleges hatállyal.
A MEOSZ javaslatai között szerepel egyebek mellett a keresetkorlát újraszabályozása is. A hat országos érdekképviseleti szervezet szerint a keresetkorlátot el kell törölni.
A jelenlegi szabályozás folytán a megváltozott munkaképességűvé vált személy ellátás nélkül maradhat, ha nem rendelkezik elegendő biztosítotti idővel. A megoldást az jelentené, ha az Mmtv. a szükséges biztosításban töltött időt a megváltozott munkaképességűvé válás időpontjában betöltött életkor alapján, differenciáltan állapítaná meg, majd az elbírálás során nem csak az igénybejelentést megelőző időszakban elért, hanem az érintett által bármikor megszerzett biztosításban töltött idő figyelembe vehető lenne.
A javaslatok között szerepel az is, hogy azok a rokkantsági ellátásban részesülők, akik 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra voltak jogosultak, az öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltésekor választhassák rokkantsági ellátásuk öregségi nyugdíjjá történő átminősítését akkor is, ha 1955- ben vagy azt követően születtek.
Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos arról tájékoztatott, hogy a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása napirenden van, de egyelőre még nincs egységes kormányzati álláspont.
