A Kúria döntésének nyomán átalakulhat a rokkantsági ellátás
Sok év elteltével kaphatnak anyagi elégtételt azok, akiknek rokkantsági ellátását jogsértően csökkentette a kormány, írja a Népszava.
- Rokkantság, rehabilitáció, kivételes ellátás
- Bővülő források a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására
- Munkavégzés rehabilitációs ellátás mellett
- Húszezren „kigyógyultak” a rokkantságból
- Rokkant-felülvizsgálat: Visszahívják a nyugdíjba kényszerített orvosokat
- Rokkant-felülvizsgálat: nincs még vége
Elvesztett perek ezreivel kell szembenéznie az államnak, vagy pedig visszakozik a kormány, és a jelenlegi igazságtalan ellátási rendszer helyett visszaállítja a korábbi, de legalábbis ahhoz hasonló szisztémát. Nagyon leegyszerűsítve ezt a két kimenetelt jósolja most a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) azután, hogy alaposan kielemezték a Kúria tavaszi, precedens értékű döntését, írja a Népszava.
Az ellátások összegének csökkenése azoknál is tömegesen jelentkezett, akik 2011. december 31-éig rokkantsági nyugdíjasok voltak, ezután pedig az új törvény és az elvégzett komplex minősítés alapján rehabilitációs ellátásra váltak jogosulttá – jelezte Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke.
Emlékeztetett rá, hogy 2012. január 1-jétől, ha a „komplex felülvizsgálat” során úgynevezett rehabilitációs ellátást állapítanak meg, akkor 2016. május 1-e előtt az ellátás összege azoknál, akiknek a foglalkoztatása rehabilitációval helyreállítható, a közfoglalkoztatási bér 40 százalékával, azoknál pedig, akik tartós rehabilitációt igényelnek, a közfoglalkoztatási bér 80 százalékával volt azonos. Ebből ráadásul még nyugdíjjárulékot is levontak. 2016. május 1-e óta ezeket az ellátásokat a mindenkori minimálbért alapul véve számítják ki. A MEOSZ elnöke szemléltetésként elmondta, hogy a közfoglalkoztatási bér 2012-ben 71 ezer 800 forint, 2013-ban 75.500 forint, 2014-ben pedig 77.300 forint volt.
A rehabilitációs ellátás összege tehát a „komplex felülvizsgálat” után már semmilyen összefüggést nem mutatott a jogosult korábbi ellátásának összegével, például a rokkantsági nyugdíjjal – hangsúlyozta Kovács Ágnes. Az ellátás összege gyakran annak ellenére csökkent, hogy az érintettek állapota ténylegesen nem javult. Különösen igaz ez a volt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasok esetében, akiknek ellátását korábban a megszerzett szolgálati idejük, valamint nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetük alapján számították ki.
A Kúria döntése nyomán biztosra vehető, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a rokkantsági ellátásra vonatkozó vitatott jogszabályt, a kérdés csak az, mikor. A gond az, hogy még ez a döntés sem tudja orvosolni azok helyzetét, akik rehabilitációs ellátásként kaptak sokkal kevesebbet korábbi rokkantsági nyugdíjukhoz képest. Kovács Ágnes arra számít, hogy a károsultak így is tömegesen – ezrével – indítanak majd pereket. Beláthatatlan, hogy összességében hány milliárd forint a tét.
A MEOSZ elnöke azonban elsősorban nem a perektől vár megoldást. Az igazán üdvözlendő lépés szerinte az lenne, ha a kormány visszaállítaná a korábbi, vagy egy ahhoz hasonló rendszert a jelenlegi jogsértő szabályozás helyett. Ezzel talán azok helyzete is javulhatna, akiket az Alkotmánybíróság döntése nem érint.
