Egészségügyi kérdések az Országházban
Napirend előtt az új háziorvosi ügyeleti rendszerről, a kérdések sorában általában az egészségügyről és az otthonápolási díjról is volt szó az Országgyűlés hétfői ülésén.
Mi Hazánk: változtassák meg az új háziorvosi ügyeleti rendszert
Apáti István (Mi Hazánk) az új háziorvosi ügyeleti rendszer megváltoztatását, az eredeti állapot helyreállítását követelte. A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei csengeri körzet példáját felhozva azt mondta, március 1-je előtt a hét 168 óráján keresztül biztosított volt az orvosi ellátás, március 1-je után azonban csak 86 órán keresztül, a fennmaradó időben csupán egyetlen mentőautó látja el a körzetet. Szerinte a járásban nyolc orvos írta alá az ügyeleti szerződést, gond nélkül tudnák biztosítani a 168 órás ellátást. Kifogásolta azt is, hogy a járásban csak két mentőautó van, de általában csak egy tud szolgálatot teljesíteni és arról is alapvető betegrögzítő eszközök, betegfigyelő monitorok hiányoznak.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, cáfolva a képviselő által elmondottakat, felsorolta, milyen eszközöket cseréltek az elmúlt 2-3 évben a járás mentőautóin. Az ügyeleti rendszer megváltoztatását azzal indokolta, hogy országszerte nagyon heterogén volt és sok panasz volt a működésre. Rámutatott arra, hogy a képviselő egyetlen panaszt sem tudott felidézni az új ügyeleti rendszerrel kapcsolatban. Az új ügyeleti rendszerben április közepéi 22 363 betegnek nyújtottak segítséget.
Háziorvosi ügyelet 43 telephelyen volt, ezeken hétköznap 16-22 óra között, hétvégén 8-14 óra között 13 ezer 490 betegnek nyújtottak segítséget. Hétköznapi éjszakai ügyeletben este 10-től reggeli 8-ig sürgősség ügyeletben 1561 beteget, hétvégén 14 órától hajnal 8-ig a sürgősségi ügyeletek 7312 beteget láttak el.
A mentőket hét fokozatban sorolják be, a legtöbb bejelentés 0-1-2-3-as szintű kórképek esetén történt. A 22 ezer ellátott esetből 32 volt 4-es 5-ös és 6-os fokozatú, tehát olyanok, akik valóban gyorsabb segítségre szorultak.
DK: hagyják-e összedőlni az egészségügyet?
Komáromi Zoltán (DK) azt kérdezte: hajlandó-e a kormány érdemben foglalkozni az egészségüggyel, vagy megvárja, hogy végleg összedől? Szólt egyes kórházi osztályok bezárásáról és azt mondta: a sátoraljaújhelyi intézményvezető segélykérő nyilatkozatot tett, mert veszélyben látta a működőképességet. Jelentősen nőtt a betöltetlen orvoshelyek száma és a háziorvosoknak már a harminc százaléka 65 év feletti, ami bármikor fenntarthatatlanná teszi a rendszert. Csökkent a születéskor várható élettartam is.
Rétvári Bence azt felelte: 2010-ben 74 év volt a születéskor várható élettartam, majd az két évvel emelkedett, de a pandémia alatt, ahogy a világ minden országában, úgy nálunk is visszaesett. Azt mondta: a kabinet 1600 milliárd forinttal fordít többet az ágazatra, mint a 2010 előtti kormány. Két és félszeresére emelték az orvosok bérét, és többszörösére növelték a háziorvosi praxisok juttatását.
Mi Hazánk: miért csak a gyermekeiket ápolók részesülnek a minimálbérben?
Szabadi István (Mi Hazánk) arra várt választ, hogy miért nem részesül a minimálbérnek megfelelő támogatásban az, aki nem gyermekét, hanem egyéb hozzátartozóját gondozza otthon. Arra mutatott rá: több mint harmincezren kapnak méltatlanul alacsony ápolási díjat, a minimálbér 20-30 százalékát. Szerinte diszkriminatív különbséget tesznek a szeretteiket ápolók között azzal, hogy csupán a gyermekeiket ápolók részesülnek a minimálbérben.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára fontosnak nevezte az ápolási díj összegének emelkedését. Elmondta: kormányzásuk előtt 15 milliárd forintot fordított erre a célra a kormány, az idei büdzsében pedig már 91 milliárd szerepel. Emlékeztetett arra is: amikor a gyermeküket otthon ápolók díjának emeléséről és a 30 százalékos ápolásidíj-emelésről szavazott a Ház, az ellenzék nem szavazta meg azt.
