Egészségpénztárak: egyre többet költünk a gyerekekre és lakáshitel-törlesztésre
Az egészség- és nyugdíjkasszák összesített taglétszáma 2,06 millió főre emelkedett. Érdekes változás, hogy a munkáltatók az egészségpénztárak helyett inkább a nyugdíjpénztárak felé csoportosították át a befizetéseiket. Ezzel párhuzamosan számottevően bővültek mind a nyugdíj-, mind pedig az egészségpénztárak tagdíjbevételei, az utóbbiak kifizetései között pedig látványosan nőttek a gyermekekkel kapcsolatos kiadások, valamint a lakáscélú jelzáloghitel-törlesztésre igénybe vett összegek.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona a háború és más negatív globális tényezők okozta megtorpanást követően 2023 második negyedében 1,7 ezer milliárd forint fölé nőtt, ami eddig nem tapasztalt szintre emelte a pénztárakban kezelt nyugdíjmegtakarításokat – derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) friss adataiból.
A vagyongyarapodás annak köszönhető, hogy – a tagi és munkáltatói befizetések további növekedése mellett – folytatódott a hozamok múlt év közepétől elkezdődött javulása: az első negyedévi mintegy 2,2 százalékot követően a szektor átlagosan 6,3 százalékos hozamot ért el. Ezzel a kedvezőtlen tőkepiaci körülmények miatt tavaly bekövetkezett veszteségek jelentős részét már sikerült ledolgozniuk a pénztáraknak, bár a kitartóan magas hazai infláció miatt reálhozamról továbbra sem beszélhetünk.
„Magyarországon a jelenlegi inflációs környezetben rövid távon nehéz reálhozamot biztosító befektetési lehetőséget találni. A 2008-as válság és az azt követő időszak tapasztalatai alapján abban bízunk, hogy az infláció már megindult enyhülése mellett és a jelenlegi egyre javuló hozamkörnyezetben középtávon visszatér a reálhozam” – mondta Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke. Hozzátette: „az állampapírpiacon és a tőzsdéken bekövetkezett kedvező változásoknak köszönhetően a pénztári szektor hatékonyabban tudja megvalósítani a tagok öngondoskodási céljait.”
Jelentősen nőttek a munkáltatói nyugdíjpénztári befizetések
A nyugdíjpénztárak tagdíjbevételei 29,3 milliárd forintot tettek ki, ami meghaladja mind az első negyedéves, mind az egy évvel korábbi értéket. A növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy míg a munkavállalók befizetései lényegében stagnáltak éves összevetésben, addig a munkáltatók hozzájárulása több mint 19 százalékkal ugrott meg. Mindez azt eredményezte, hogy bár a befizetések túlnyomó többségét továbbra is a munkavállalók teljesítik, az egyre nagyobb felelősséget vállaló munkáltatói oldal részesedése az összes befizetésből a 2022-es 32 százalékról 37 százalékra emelkedett. Nem csak a teljes pénztári vagyon, hanem az egy főre jutó átlagos vagyon nagysága is új csúcsot ért el, a második negyedévben ez meghaladta az 1,6 millió forintot.
„Ezek az adatok arra utalnak, hogy a munkáltatók körében egyre inkább terjedőben van a felelős, a dolgozók jövőjét, biztonságát szem előtt tartó szerepvállalás, ami a munkaerő megtartásában is mind erősebb szerephez jut. Mindemellett úgy látjuk, hogy szükség lenne olyan támogató környezetre, amely a korábbi évekhez hasonló hatást elérve ösztönözné a munkáltatói részvételt, az általuk biztosított, a nyugdíjpénztári megtakarítások fontosságára fókuszáló közvetett tagi, munkavállalói edukációt. Átgondolandó lenne a jelenlegi ösztönzőrendszer aktualizálása is, hiszen például az szja-visszatérítés 150 ezer forintos összege másfél évtizede változatlan, azóta pedig nemcsak összegszerűségében, hanem hatásában is jelentősen inflálódott. Amennyiben lenne olyan kormányzati szándék, amely emelné a visszatérítés összegét, azt az ÖPOSZ támogatná” – fogalmazott Nagy Csaba.
Lakástörlesztésre és gyerekekre költenek az egészségpénztári tagok
Az önkéntes egészségpénztárakban folytatódott a taglétszám ütemes növekedése, a második negyedévben már 1,01 millió főt számlált a tagság. Az egészség- és nyugdíjpénztárak összesített taglétszáma így elérte a 2,06 millió főt, ami meghaladja a 2022-es 2,03 milliós szintet.
A második negyedében tovább gyarapodott az egészségpénztárak összesített vagyona is, éves összevetésben közel 17 százalékkal 75,5 milliárd forintra emelkedve szintén új csúcsot ért el. A tagdíjbevételek tempós, 23 százalékot meghaladó második negyedévi növekedése elsősorban a tagok aktivitását dicsérte, hiszen befizetéseik 28 százalékkal emelkedtek, miközben a munkáltatók hozzájárulása kevesebb mint 2 százalékkal nőtt, holott az első negyedévben még kiegyenlítettek voltak ezek az arányok. Az egészségpénztárak esetében a tagok befizetéseinek súlya 84 százalékot tett ki.
„Jól jelzi az egészségpénztárak növekvő népszerűségét, hogy taglétszámuk lényegében beérte a nyugdíjpénztárakét” – emelte ki az az ÖPOSZ elnöke. „A friss adatok továbbra is azt mutatják, hogy az egészségpénztári tagok igyekeznek kihasználni ennek az szja-visszatérítéssel is támogatott öngondoskodási formának sokoldalú felhasználhatóságát, hiszen a bevett egészségügyi szolgáltatások igénybevétele mellett ugrásszerűen növekedett a kiegészítő szolgáltatások iránti érdeklődés. A gyermekekkel kapcsolatos szolgáltatási kiadások például 65 százalékkal növekedtek egy év alatt, míg a lakáscélú jelzáloghitel-törlesztéshez teljesített kifizetések összege 61 százalékkal nőtt.”
