Tudja Ön, hogy július elsejétől e-mailben is kirúghatják?

Bár az átmenetről szóló törvényről mindmáig semmi sem tudható, az biztos, hogy az új Munka Törvénykönyve hatályba lépésével drasztikusan megváltozik a munka világa – nem feltétlenül a munkavállalók javára. Július elsejétől ugyanis számos ponton átalakulnak a ma még élő rendelkezések, bár mint azt a PwC Magyarország és a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda szerda délutáni sajtóbeszélgetésén dr. Szűcs László irodai tag jelezte: a szabadsággal kapcsolatos rendelkezéseken év közben bizonyosan nem lehet változtatni.

Bizonyos viszont, hogy a korábbinál kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek a kismamák. Ha ugyanis a várandósságról nem tájékoztatják kellő időben munkáltatójukat, akkor – szemben az eddigi védettséggel – akár fel is mondhatnak nekik. A korábbinál rövidebb időre, legfeljebb hat hónapra áll fenn azok védettsége is, akik lombikbébi-eljárásban vesznek részt.

Az új szabályozással a munkajog visszakerül a polgári jog körébe, bár továbbra is igaz rá, hogy "védeni óhajtja a munkavállalót". Az alaposabb áttanulmányozás után azonban kiderülhet, hogy ez a védelem inkább az alapelvek szintjén valósulhat meg, amelyek lényege, hogy a munkáltatónak figyelbe kell vennie a munkavállaló szociális helyzetét, illetve méltányolnia illik például a munkavállaló családos voltát – ezek azok a kérdések, amelyeket alkalom adtán a bírói gyakorlat alakít majd.

Ugyancsak a bírói gyakorlat alakíthatja ki annak megítélését, hogy mi van akkor, ha a munkavállalót e-mailben értesítették a felmondásról. Erre ugyanis július elsejétől lehetőség van, ezt ugyanúgy írásbeli tájékoztatásnak kell tekinteni mint akár egy sms-t, vagy régen a hivatalos levelet.Vita esetén a munkaadónak elvben csak a hozzáférhetőséget kell igazolnia; azt, hogy dolgozója el is olvasta-e a mailt, már nem. Munkajogászok szerint azonban a bírói gyakorlat lesz majd olyan szigorú, hogy alapelvek szintjén vizsgálja, vajon a munkavállaló gyakorolhatta-e jogait... 

Jelentős mértékben változnak júliustól a munkavállalók kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok, miként az is, hogy nagyobb szabadságuk lesz a feleknek egyedi megállapodások megkötésére.

Jelentős változás következik be a felmondások esetében. Az átlagkereset fogalma megszűnik és a távolléti díj esetében azt kell számításba venni, amit átlagban kapott volna a munkavállaló (a rendkívüli juttatásokat nem), s mivel végkielégítést sem kell majd minden esetben fizetni, előfordulhat, hogy ha valakinek felmondással megszűnik a jogviszonya, akkor jelentősen kevesebbet kap kézhez, mint amire ma számíthatna. A munkajogi perek esetén gyakorta kért "elmaradt munkabér" alapja is a távolléti díj lesz. A munkabérre vonatkozó alapvető változás, hogy megszűnik a délutáni műszakpótlék és a megszakítás nélküli működés miatt fizetendő pótlék is.

Bár eddig csak a munkavállaló javára lehetett eltérni a szabályoktól, júliustól lehetőség lesz a számára kedvezőtlenebb szabályok bevezetésére is kollektív szerződésben vagy munkaszerződésben. És még egy elgondolkodtató dolog az új szabályok között: a munkaadó "meghatározott körben" a munkavállaló munkaidőn túli magatartását is ellenőrizheti.

*

A krónikás mindennek kapcsán már csak azt kérdezi: vajon tudják-e a jogszabályalkotók, hogy Magyarországon egyre kevesebb helyen van szakszervezet, üzemi tanács, kollektív szerződés meg bérmegállapodás; sok helyütt leginkább azt hallják a dolgozók: örülj, hogy van munkahelyed! Ha mégis sérelem éri őket, mehetnek persze munkaügyi bíróságra, csakhogy vesztett per esetén százezrekre rúgó összeget kell(ene) megfizetniük, ami ugyan kevesebb, mint az ügyvédi munkadíj valójában, de persze munkaügyi bíróság sincs mindenütt.