Csütörtökig még prémiumért validálhatnak

Az EEKH-tól kapott információink szerint június 30-ig  összesen 118.018-an validáltak, online frissítette adatait 63.394 fő. Érvényes működési nyilvántartással 45.869 orvos, fogorvos, gyógyszerész és klinikai szakpszichológus rendelkezik, közülük 27.697 fő frissítette nyilvántartási adatait. A 97.075 szakdolgozó közül és 90.321 fő validált. Az adatfrissítés nem kötelezettség, csak lehetőség, amellyel a határidő lejárta után is élhetnek az egészségügyben dolgozók. A megújításért azonban augusztus 1-től az orvosok 20 pont helyett öt, a szakdolgozók pedig öt pont helyett egy pontot írhatnak jóvá szabadon választható továbbképzési kreditként. Az ösztönzésre korábban azért adtak lehetőséget jogszabályban, hogy az EEKH nyilvántartásában minél több naprakész és helyes adat szerepeljen. A július 31-én éjfélig beérkező validálásokért a magasabb összegű továbbképzési pont jár, függetlenül attól, hogy az EEKH munkatársai mikorra ellenőrzik az adatokat.

Saját adatait egyébként bárki, bármikor áttekintheti, ha eltérést észlel, jelezheti a hivatalnak, a hibákat a megfelelő igazolások benyújtását és azok ellenőrzését követően korrigálják. Bizonyos adatok javításához a személyazonosító igazolvány másolatának becsatolását is kérheti az EEKH. Emiatt a validálási projekt kezdetekor panasz is érkezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH). Azonban a vizsgálatot rövid idő alatt lezárták, ugyanis a közhiteles nyilvántartás vezetéséhez elengedhetetlen az adatok ellenőrzése, amelyek nem automatikusan kerülnek a rendszerbe. Az okmányok másolatát az EEKH csak a kontroll idejéig kezeli, majd azonnal törli azokat.

Az EEKH nem büntet, az ÁNTSZ igen

A munkavállalóknak – elvben – minden adatváltozást harminc napon belül be kellene jelenteniük a hivatalnál, így például azt is, ha külföldön kezdenek dolgozni. Azonban a kötelezettség elmulasztását nem szankcionálja jogszabály, ezért sem rendelkezik adatokkal az EEKH a külföldön dolgozó orvosok, ápolók pontos számáról. A bejelentési kötelezettség elmulasztása az oka annak is, hogy jelenleg negyvenezer olyan orvos és szakdolgozó is szerepel a rendszerben, akik nem köthetők munkahelyhez.

Jelentési kötelezettségük egyébként az intézményeknek is van, a dolgozók munkaviszonyára vonatkozó adatokat sokáig az EEKH-nak kellett volna küldeniük. Éppen ezek elmaradása miatt január elsejével lépett életbe az a törvénymódosítás, amelynek értelmében az egészségügyi szolgáltatók az ÁNTSZ-nek jelentik be a foglalkoztatást érintő változásokat. A szolgáltatók, gyógyszertárak által foglalkoztatott egészségügyi dolgozók adataival, illetve az egyéni vállalkozóként, társas vállalkozóként egészségügyi tevékenységet végző szolgáltatók adataival összefüggő jelentéseknek július 1-ig kellett beérkezniük az ÁNTSZ-hez, ezek feldolgozása folyamatban van. Azon szolgáltatók jelentéseit, akik elmulasztották a határidőt, mindaddig befogadják, és teljesítettnek tekintik, amíg az adatok feldolgozása zajlik. Azt követően a közhiteles adatszolgáltatást nem teljesítő intézmények egészségügyi bírság kiszabására számíthatnak, amelynek összege 30 ezertől 5 millió forintig terjedhet.

Augusztus végére várhatóan befejeződnek azok az ÁNTSZ-nél folyó informatikai fejlesztések, amelyek lehetővé teszik, hogy a foglalkoztatási adatokat rendszeresen továbbítsák az EEKH-nak – ebben egyelőre még vannak fennakadások –, amely már csak azokat a munkahelyi adatokat tarthatja nyilván, amelyeket az ÁNTSZ-től kap. A most folyó, ágazati informatikai projektek egyébként egységesítik azokat az adatokat, amelyeket most az egyes intézmények más-más struktúra szerint gyűjtenek, és lesznek közös kapcsolati kódok, amelyek alapján felfedhetővé válnak majd a személyek és a hozzájuk kapcsolódó adatok.

Nem ellenőrzik a felügyeletet

A HMR projekt keretén belül kiépülő adattárház nem csak a szakpolitika, vagy az ellenőrző, irányító szervek számára lesz hasznos, hiszen kialakításra kerül egy webes felület is, ahol elérhetővé válnak az aktuális, ágazati állásajánlatok, amelyek között az orvosok és szakdolgozók kvalitásaiknak, szakmai tapasztalataiknak megfelelően válogathatnak. A tudományos fokozatok megszerzésére való felkészüléshez, kutatómunkához is jól tudják majd használni az adattárházat. Emellett a projekt része egy életpálya koncepciójavaslat elkészítése is, ami segíti majd az ágazat vezetését az egészségügyben dolgozó orvosok, szakdolgozók életpályamodelljének kidolgozásában.

Korábban sokaknak problémát okozott a működési engedély érvényességéhez szükséges szinten tartó továbbképzések elvégzése, a kreditek megszerzése. Az előző ciklus egyik első intézkedése volt, hogy ötévenként egy kötelező szinten tartó továbbképzés ingyenes az egészségügyben dolgozók számára. Az EEKH tavasszal készült, 2013. évről szóló humánerőforrás beszámolójából azonban kiderült, még mindig többen dolgoznak az ágazatban, mint ahányan érvényes működési engedéllyel rendelkeznek. Márpedig önálló tevékenység csak ennek birtokában végezhető, ezért vélelmezhető, hogy sokan dolgoznak felügyelet mellett az intézményekben. A HMR alkalmas lesz ennek ellenőrzésére is, hiszen jelenleg az egyénnek kell szakmai felügyelőt keresnie maga mellé, aki egyúttal bejelenti az EEKH felé a felügyelet tényét, azonban ezt senki nem ellenőrzi.

Az EEKH adja ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványokat is. Míg az orvosoknál az ösztöndíjprogramoknak köszönhetően megtorpantak a rossz folyamatok, a migrációs mutatók a szakdolgozók esetében nőttek. Ha kiugró mértékűnek nem is, de tendenciózusnak mondható a változás, zömmel a szakképzett, magasabban kvalifikált ápolók gondolkodnak külföldi munkavállaláson.