Centrumok és társkórházak – 50 milliárd a főváros egészségügyére

A Kórházszövetség véleménye fontos vélemény, de nem a legfontosabb – így reagált Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) tegnapi közleményére, amelynek 16 pontjában keményen kritizálják a szakpolitikus kancellária-rendszerrel kapcsolatos elképzeléseit. Mivel az ellátórendszer egy része nem a betegellátás, hanem annak fenntartása érdekében működik, ennek a tünetnek kezelésére a kancelláriarendszer a megoldás, mert a kórházakon belül ez nem kezelhető – közölte az államtitkár, azt is hozzátéve, nem szeretne a sajtón keresztül vitázni az MKSZ-szel. Szerinte a jogosítványaik elvesztése generálja vitát, ami azonban nem a jó és a rossz harca. Azért, hogy az ellátórendszer fenntartható és hatékony legyen, egy helyre kell rendezni az ellátás operatív megszervezését, a fenntartói feladatokat és a back office-ban dolgozók irányítását, így nem tartható az a modell, ahol minden döntés az intézményeken belül születik meg. A három alapelv a kormány-előterjesztés A, B és C változatában ugyanaz, a különbség csak ezek struktúrájában van – közölte Ónodi-Szűcs.

Az intézmények között is különbségek mutatkoznak az ellátásokban, ezeknek az eltéréseknek a csökkenését reméli a kormány a kancelláriarendszer bevezetésétől – erről Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára beszélt egy ma reggeli rádióműsorban. Mivel a kancellári rendszer a felsőoktatásban sikeres, ezért indulnának el ezen az úton az egészségügyben is. Az MKSZ ellenkezésére úgy reagált, hogy a Rektori Konferenciával is hosszasan tárgyaltak, mielőtt kialakult a ma működő modell, ez az egészségügyben sem lesz másként, azonban az ágazat most többletforrások mellett futhat neki a kórházi gazdálkodás átalakításának, megállítva az eladósodást. Míg Rétvári úgy gondolta, hogy „a rektorok is kaptak gazdasági segítséget, és a kórházigazgatóknak is legyen ilyen gazdasági segítőjük”, az eddigi ismeretek alapján a kancellár a jelenlegi főigazgatói feladatköröket – az orvosszakmai döntések kivételével – teljes egészében eliminálná. Eddig az intézmények önállóan tervezhették a jövőjüket, most arra vannak kényszerítve, hogy a lakosság szempontjai szerint gondolják át a feladataikat – mondta Ónodi-Szűcs.

Kérdésünkre, hogy van-e olyan kitétel az MKSZ pontjai között, amelyet akceptál, Ónodi-Szűcs Zoltán úgy válaszolt, az utolsó, 16. ponttal egyetért. Ebben az MKSZ kifejti, hogy a kancellária-rendszer meghirdetése mellett kormányhatározat született az egészségügyi háttérintézmények átalakításáról, köztük az OEP önállóságának megszüntetéséről; a két változtatás együttes bevezetése irányítási veszélyhelyzet teremt.  

Eddig az intézmények önállóan tervezhették a jövőjüket, most arra vannak kényszerítve, hogy a lakosság szempontjai szerint gondolják át a feladataikat – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán a fővárosi ellátórendszer átalakításáról. A kormány ötven milliárd forintot szán a kormány a budapesti ellátórendszer átalakítására, ebből 40 milliárd forintot a nemzetgazdasági tárca biztosít, 10 milliárd forint pedig uniós forrásból érkezik – jelentette be Cserháti Péter, a fővárosi ellátórendszer átalakításáért felelős miniszteri biztos.

A ma megjelent kormányhatározat azt a célt szolgálja, hogy ahogyan vidéken, úgy a fővárosban is átláthatóvá váljanak a betegutak. Június 6-ai döntésével a kabinet jóváhagyta a 2011-ben hosszan egyeztetett Semmelweis Tervben kialakított térségek rendszerét, amelyben vidéken a 2-3 megyényi tértség élén az egyetemi központok állnak, ezt követik az adott térségben a megyei kórházak, amelyek azonos szinten, jó munkamegosztás mellett vesznek részt a gyógyításban, ezekhez csatlakozik a városi kórházak rendszere, így a lakosság és a mentők pontosan tudják, hogy milyen problémával hová kell fordulniuk.

Ennek értelmében Budapesten négy nagy térségi centrumot hoznak létre, ezek mellé tagolva a többi intézményt. Észak-pesten a Honvéd Kórház félbemaradt bővítését befejezve, az egykori MÁV kórház ágyaival egyesítve alakul ki egy 1200 aktív ágyas, egy tömbben működő centrum. Hasonló a feladat Dél-Pesten, ahol az Egyesített Szent István és Szent László Kórház bázisán, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) mellett hoznak létre egy olyan tömböt, ide költözhet a jelenleg a Péterfy Sándor Utcai Kórházhoz tartozó baleseti sebészet, azaz az egykori OBSI, vagy a Merényi Gusztáv Kórház traumatológiai kapacitásai, amelyek összevonva biztosítják az egy kapus ellátást. Kiesett korábbi szerepköréből a Semmelweis Egyetem Új Klinikai Tömbje (Korányi-projekt), amely a dél-pesti kapacitások elosztásánál már csak társkórházi (megyei kórházi) centrum státuszra számíthat.

Nagyon érdekes döntést hozott a kormány Budán, ahol Kelenföldet jelölte ki az új centrum területeként – fogalmazott a miniszteri biztos. Az észak- és közép-budai lakosság ellátása érdekében egy észak-budai centrum megépítéséről is határoztak. Ahogyan a Péterfy, úgy a Szent János Kórház bezárása „sincs leírva, a kormány hosszan mérlegelte a döntést – mondta Cserháti Péter, majd úgy folytatta, a határozat „a Kútvölgyi Klinikai Tömb telephelyén társkórház-fejlesztésre szorít minket”, ám a János kórház kapacitásaival együtt ez a tömb lehet az észak-budai fejlesztés alapja. Az államtitkárság a felszabaduló infrastruktúrában támogatja a XII. kerületi járóbeteg-szakrendelés megvalósítását, vagy egy gyermek anyasági központ létrehozását is, de ide kerülnek a sportegészségügyi feladatok is.

Társkórházi (városi kórházi) szerephez juthat a négy, nagy centrum mellett a Pest Megyei Flór Ferenc, az Uzsoki Utcai, a Jahn Ferenc Kórház a pesti, és a Szent Margit, valamint a Szent Imre Kórház a budai oldalon. Folyamatos, külön egyeztetések zajlanak az egyházi és a szakkórházak szerepéről, a munkát jövő év március 31-éig kell lezárni. Az átalakítás első körében érintett főigazgatókat értekezletre hívták szerdán, ahol kiderül, kinek milyen feladatokat kell végrehajtania, egy bővebb, az orvosszakmák mellett például urbanisztikai szakemberekkel is kiegészített stáb pedig pénteken ül tárgyalóasztalhoz.

A megyei átalakítások idején is sikerült megoldani a munkaerő átszervezését – válaszolta Cserháti Péter arra a kérdésre, hogy az átszervezés jelentheti-e munkahelyek elvesztését az egészségügyben dolgozók számára, azt azonban elismerte, hogy épületeket kiürítenek, kapacitásokat elköltöztetnek, így óhatatlan, hogy a munkaerőnek követnie kelljen ezeket a mozgásokat.

Míg a fejlesztés első ütemének terveit 2017 márciusáig, addig a második ütem részleteiről szóló jelentést június 30-áig kell a kormány elé vinniük – mondta a miniszteri biztos, jelezve, ebben a részben döntenek a kiürült, vagy már üresen álló épületeinek (pl. Lipótmező) hasznosításáról, vagy az egészségturizmusba beszervezhető (pl. ORFI) intézmények sorsáról.

A döntően kapacitási és akut sürgősségi ellátási szemlélettel szemben a kormány más döntést hozott a sportegészségügyről, komplex rendszerben gondolkodva sportegészségügyi intézetet hoz létre, amelynek kialakítása meghaladja az egészségügy kompetenciáját, ezért ennek kialakítására külön miniszteri biztost nevez ki a miniszterelnök. A jelenlegi Sportkórház infrastruktúrája – úgy a műemléképületek, mint az évek óta befejezésre váró új szárny – a Testnevelési Egyetem kezelésébe kerül, az ellátás a korábbi tervekkel ellentétben nem a Honvéd Kórházba, hanem a Kútvölgyi tömbbe, illetve annak környékére kerül, bár korábban a Sportkórházat a Honvéd Kórházba akarták költöztetni.

A kancelláriáknak nem szabad elkülönülniük az ellátás-szervezési tértől, ha a szuperkórház egy terület teljes ellátásáért felel, akkor a kettőnek egybe kell esnie – válaszolta Ónodi-Szűcs Zoltán a MedicalOnline azon kérdésére, hogy hány kancellár irányítja majd a fővárosi intézményeket, hiszen a nyolc egészségügyi ellátási térség közül jelenleg három határos Budapesten belül. Mint fogalmazott, a három térség három kancellárhoz fog tartozni – vagy négyhez, attól függően, hogyan szervezik meg ezeket.