Ismét csomagban az egészségügyre vonatkozó törvénymódosítások
Napirend előtt, és a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosítása során is szó esett az egészségügyről az Országgyűlés szerdai ülésén.
Az egészségügy „kritikus” helyzete miatt bírálta a kormányt napirend előtt Komáromi Zoltán (DK), szerinte a súlyos kormányzati megszorítások miatt sok kórházban nincs pénz tisztítószerekre, takarításra, karbantartásra és rovarirtásra sem. Leszakad a mennyezet, nincs gyógyszer és fűtés, pedig az emberek nem azért fizetik egész életükben a járulékokat és az adókat, hogyha megbetegszenek, egy koszos, hideg, poloskákkal teli kórteremben kelljen fagyoskodniuk – fogalmazott. Példaként a Szent János kórházat hozta, ahol a hírek szerint a belgyógyászaton és a pszichiátrián sincs fűtés és meleg víz. Kijelentette: a Dobrev Klára vezette árnyékkormány szociáldemokrata fordulatra készül, és a kormányváltás után és erős állami egészségügyet teremt.
Rétvári Bence úgy reagált: a leghidegebb azon intézmények kórtermeiben van – így a Svábhegyi Gyermekkórház, az OPNI, a Szabolcs utcai kórház vagy a Schöpf-Merei kórház üres épületében – amelyeket a baloldal kormányzása alatt zártak be. Ez volt a szociáldemokrata fordulat – jegyezte meg. Hangsúlyozta: a baloldal elvett egyhavi bért a szakdolgozóktól, valamint vizitdíjat és kórházi napidíjat vezetett be, míg a kormány jövőre 3225 milliárd forintot biztosít az egészségügyre, ami több mint 2000 milliárd forinttal nagyobb összeg, mint 2010-ben volt.
Egészségügyet érintő módosításokról is vitáztak
Miután lezárták a veszélyhelyzet jövő év májusáig szóló meghosszabbítását lehetővé tévő törvényjavaslat tárgyalását, a képviselők áttértek a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges jogszabály módosítások megtárgyalására.
A közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló indítványt ismertető Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy egy több területet érintő gyűjtőjogszabályról van szó.
A törvényjavaslat alapján 2024. március 1-re az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbére eléri az orvosi átlagalapbér 37 százalékát. Az indítvány az egészségügyi szakdolgozók számára sávos fizetési rendszert vezet be és meghatározza a minimálisan és maximálisan fizethető bért – tette hozzá.
Bizonyos, miniszteri rendeletben meghatározott gyógyászati segédeszközöket a forgalmazó a közfinanszírozás alapjául elfogadott árnál magasabb, az egészségügyért felelős miniszter által rendeletben meghatározottnál áron értékesíthet – emelte ki.
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosítása pontosítja a miniszter jogkörét és egyértelműsíti, hogy az etikai eljárások átalakítása miatt a Magyar Orvosi Kamarára milyen eltérő szabályok vonatkoznak – mondta Rétvári Bence.
Arra is kitért, hogy az indítvány módosítja a nikotinmentes utántöltő flakonok, a nikotinmentes patronok és a dohányzást helyettesítő nikotinos termékek szabályozását.
A törvény a kommunikációs fogyatékossággal élőkkel bővíti a fogyatékossággal élő személyek körét. Egyúttal a fogyatékos támogatásra jogosító súlyos fogyatékos állapotok között nevesíti a beszédfogyatékosságot, amennyiben az tartósan vagy véglegesen fennáll.
A vita során Pesti Imre (Fidesz) azt mondta, hogy a szakmai kutatások alapján a tuberkolózis, a hepatitis és a HIV-fertőzés jelentős mértékben van jelen a bevándorlók között. Ez komoly kockázatot jelent az uniós állampolgárok és az EU egészségügyi rendszerének számára – hangsúlyozta.
A képviselő arra is kitért, hogy módosul a gyógyszertárakra vonatkozó törvény és a gyógyszerésznek joga van három évre visszamenőleg megfigyelni a beteg gyógyszerszedését.
A politikus arról is beszélt, hogy keresőképtelenségi ok, ha valaki nem beteg, de közegészségügyi okból, hatósági döntés alapján már nem dolgozhat.
Rámutatott, hogy a kutatások alapján az alternatív dohányzási módok nem kevésbé veszélyesek, néhány esetben pedig az a gyanú, hogy veszélyesebbek, mint a valódi dohányzás.
Külön beszélt arról, hogy a következő évi költségvetés mintegy 420 milliárddal biztosít többet az ideinél az egészségügy számára és ebből kétszáz milliárdot csak béremelésre lehet fordítani.
A DK a támogatható elemek dacára nem szavazza meg a javaslatot
A DK a támogatható elemek dacára nem szavazza meg a javaslatot, közölte Arató Gergely, a párt vezérszónoka, az anyag "elfogadhatatlan, értelmetlen és káros részeivel" magyarázva ezt. A támogatható elemek között említette az egészségügyi szakdolgozók béremelését.
Felvetette: hogyan kapcsolódik a közbiztonság és a migráció témájához például a diákok erőnléti adatainak egészségügyi szolgáltató térbe való feltöltése.
KDNP: a baloldal kétszínűsége nem ismer határokat
Nacsa Lőrinc (KDNP) hiányolta az ellenzéki megszólalásokból annak taglalását, hogy az egészségügyi tárgyú módosítások körében újabb lépést tesznek a nemdohányzók védelme érdekében, majd hangsúlyozta a fiatalok dohányzástól való védelmének fontosságát.
Megemlítette azt is, hogy a törvényjavaslat tartalmazza az egészségügyi szakdolgozók béremelésének második ütemét, sávos rendszer alapjait alakítva ki.
MSZP: tovább nőhetnek az orvosi és ápolói bérkülönbségek
Harangozó Tamás (MSZP) szerint az orvosi bérrendezés miatt megnőtt a bérfeszültség az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók között. A javaslatban szereplő bérrendezés azonban mivel az egészségügyi dolgozók átlagbérét viszonyítja az orvosi átlagbérhez, nem fogja minden szakdolgozó bérét az orvosi bérek 37 százalékára emelni, másrészt megengedi az orvosbérek további növelését is – mondta a törvényjavaslat általános vitája során. Így a bérkülönbségek tovább nőhetnek.
Jobbik: előremutató javaslatok is születtek
Lukács László György (Jobbik) az egészségügyi szakdolgozók béremelésének második hullámában tervezett differenciált sávos béremelést előremutatónak nevezte, és azzal, hogy a gyógyszerészek betekinthetnek a betegéletútba, hatékonyabbá válhat a munkájuk. Kitért arra is: a nemdohányzók védelme helyett a dohányzókat kellene meggyőzni a leszokásról.
Azt mondta: a javaslatnak vannak támogatható részei, azonban számukra kifogásolhatók is, amelyekhez módosító javaslatokkal élnek majd.
A vita zárszavában Rétvári Bence többek között megemlítette, hogy a svéd modell enyhébb szabályozást tartalmaz a dohányzás kapcsán, mint a magyar, továbbá kijelentette azt is, Magyarország semmilyen döntési kompetenciát nem enged át a WHO-nak, ezeket továbbra is az ország gyakorolja.
Rétvári Bence határozottan elutasította azt a javaslatot, hogy a magyar állami tb-kasszából fizessék ki a magánellátásban folytatott kezeléseket.
