A NEAK magyaráz, az orvos megdöbben
Két új eljárás felhívása jelent meg a minap a közbeszerzési eljárások Európai Uniós honlapján, melyben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ajánlatot kér a forgalmazóktól a tételesen elszámolható gyógyszerek beszerzésére. Érvek, vélemények a PharmaOnline-on.
Az elmúlt évek sikeres intézkedéseinek köszönhetően, mára a legtöbb törzskönyvezett gyógyszer elérhető a betegek számára az onkológia, a hematológia, a gyulladásos autoimmun betegségek, és több más betegség esetén. A NEAK elkötelezett, hogy folyamatosan biztosítsa a hozzáférést ezekhez a gyógyszerekhez még akkor is, ha egy-egy beteg kezelése akár 15-20 millió forintba is kerülhet, írja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményében. Mint azt a PharmaOnline közölte, a "minden korábban megfogalmazott szakmai aggály és kockázat ellenére megjelent új közbeszerzési eljárás szerint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő új típusú árversenyt hirdet meg egyes innovatív gyógyszerek között, így egyes betegcsoportokban csak egyfajta gyógyszer lehet minden betegnél a kötelezően választandó terápia", véli az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, amely egyértelműen elhibázottnak tartja a lépést.
Szerintük a tételes finanszírozású gyógyszerek közbeszerzésének tervezett módosításáról több hónapon át folytak a szakmai egyeztetések, melynek során az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) kezdetektől fogva jelzete jogi, orvosszakmai és etikai aggályait. Sajnálattal látja azonban, hogy a költségcsökkentés jegyében bevezetésre kerülő új eljárással kapcsolatban megfogalmazott érveket és javaslatokat nem fontolták meg. Az október 6-án megjelent, 2017/S 192-392889 számú új közbeszerzési eljárás szerint az ún. tételes elszámolású innovatív gyógyszerek között a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) olyan árversenyt hirdet meg, melynek értelmében november 1-től egyes betegcsoportokban csak egy innovatív gyógyszer marad, mint kötelezően választandó terápia. A jövőben a tendereljárás eredményeként kialakuló ársorrendben kell majd az orvosnak a terápiákat alkalmazni, és csak az elsőként választandó terápia eredménytelensége esetén áll vissza a beteg érdekein és az orvos szabad szakmai belátásán alapuló döntési jog – miközben az onkológiai betegek esetében az időfaktor kiemelkedő jelentőséggel bírhat, írják.
A NEAK ezzel szemben azt írja, "köszönhetően a szakmai együttműködésnek, és az orvosok magas színvonalú munkájának, az elmúlt időszakban kialakult a gyógyszerek felhasználásának legjobb gyakorlata, és vannak adatok az egyes készítmények valós életben mutatott eredményességére vonatkozóan is." Ezen eredményeket értékelve, a következő évre két eljárás keretében szerzik be a gyógyszereket. "Az első eljárásban minden egyes hatóanyag (összesen 35 gyógyszer) külön-külön soron kerül beszerzésre annak érdekében, hogy azon betegeknél, akiknek a kezelése már megkezdődött az egyik gyógyszerrel, a kezelésük továbbra is biztosítva legyen ezzel az adott készítménnyel, amíg azok hatnak a betegnél. Ez kiemelten fontos szempont, hogy amennyiben a beteg jól reagál egy kezelésre, akkor folyamatosan biztosított legyen részére az ellátás. Az így beszerzett gyógyszerekkel kezdődhet meg a betegek kezelése abban az esetben is, ha az adott gyógyszertől várjuk a legjobb eredményt a kezelés során."
A másik eljárásban több részterületet vizsgáltak meg, ahol nagyon hasonló gyógyszerekkel történik az ellátás. Az elmúlt évek eredményeit felhasználva, elemezték, hogy ezekben az indikációkban volt-e különbség az egyes készítmények között, a betegek rosszabbodás-mentes túlélésében, vagy a betegek életminőségében. Az eredményeinket egyeztetve a szakma képviselőivel végül is 8 rész-indikációt választottak ki, ahol egy új beteg kezelésének megkezdésekor nem lehet különbséget tenni, hogy melyik gyógyszerrel érhető el jobb eredmény. Ezekben az esetekben nem indokolható, hogy egy gyártó magasabb áron adja a készítményét, mint az ugyanolyan hatású készítmény ára. Mint ahogy ez az eddigi gyakorlatban is így történt, a betegek kezelését az ugyanolyan hatású készítmények közül a kedvezőbb áruval kell megkezdeni. Helyettesítésről tehát szó sincs, a megkezdett terápiákat semmilyen esetben nem kell leváltani, közli a NEAK.
Mint írják: "a NEAK elkötelezett abban, hogy a rendelkezésére álló forrásokat a lehető leghatékonyabban használja fel, a legtöbb egészségnyereség megvásárlásával. Felelős gazdálkodóként nem engedhető meg, hogy többet fizessen egyes gyártóknak olyan készítményért, amelyek hatásbeli többletet nem igazoltak a való életbeli alkalmazás során. Ezek az intézkedések teszik lehetővé, hogy a legújabb gyógyszerek is késedelem nélkül eljussanak a betegekhez, amennyiben azok hosszabb túlélést vagy javulást hozhatnak a betegeknek. Az intézkedések természetesen sérthetik egyes gyártók gazdasági érdekeit, de elkötelezettek vagyunk abban, hogy a betegeknek továbbra is a lehető legmagasabb szintű kezeléseket biztosítsuk," zárul a NEAK közleménye.
Tüdőrákos, vastagbélrákos, prosztatarákos és bőrrákos betegeken kezdenék a spórolást
Korábban szakmai alapon már döntöttek arról, melyik rákellenes gyógyszereket kaphatják meg a magyar rákbetegek, most viszont az állam megvonná a támogatást a rákgyógyszerek egy részétől, ezzel rontva az érintett daganatos betegek életkilátásait – figyelmeztet a Gyógyulj Velünk Egyesület, mely szerint a jövőben a tüdőrákos, a vastagbélrákos, a prosztatarákos és a melanoma bőrdaganatos betegek egy része számára nem az orvos választhatná ki melyik terápia lenne a legelőnyösebb, hanem a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) árverseny alapján jelölné ki a gyógyszert, amivel meg kell kezdeni a kezelést.
– Több betegségtípusban, ahol korábban kettő, három vagy négy daganatellenes terápia közül választhatta ki a kezelőorvos a betegének leginkább megfelelőnek tartott terápiát, ott ezután kötelezően meghatároznák, melyik gyógyszerrel lehet megkezdeni a kezelést. Elfogadhatatlan, hogy ezentúl ne az orvosok döntsenek szakmai alapon, ahogyan eddig! Elfogadhatatlan, hogy a beteg ne szólhasson bele abba, hogy a súlyos mellékhatások közül melyik terápia nehézségeit képes elviselni! Elfogadhatatlan és érthetetlen, ami történik! – szögezi le Kalotay Gábor, a Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke.
– A társadalombiztosítás az elmúlt években elérhetővé tette a hazai rákbetegeknek az érintett kezeléseket, hiszen meggyőződtek az adott rákgyógyszerek hasznosságáról, költséghatékonyságáról, most mégis el akarják venni ezek egy részét. Ezerféle módon spórolhatna az állam, nem fogadjuk el, hogy a rák gyógyítási esélyeinek rontása legyen a módszer! – jelenti ki Kalotay Gábor.
A Gyógyulj Velünk Egyesület még mindig bízik abban, hogy a kormányzat felülbírálja a tervezetet, s nem vesznek el olyan lehetőségeket a magyar rákbetegektől, amelyeket eddig a döntéshozók is indokoltnak láttak biztosítani.
Megdöbbentek
„Botrány, hogy milyen betegségekben, milyen gyógyszereket ejtenek ki, miközben azok többsége csak idén áprilistól érhetők el a betegek számára" – dohogott a Népszavának egy onkológus, miután értesült arról, hogy az új eljárásról valóban megjelent a közbeszerzési kiírás. Az orvos mindeddig remélte, hogy a kormány visszakozik ebben az ügyben. Belátják a terv előkészítői, hogy a most vaklicites eljárás alá sorolt különféle gyógyszerek egymással nem helyettesíthetők, még akkor se, ha ugyanarra a betegségre hatnak, mert valamennyi ilyen szernek más a mellékhatása. Mint mondta: például, a szívműködést károsító hatóanyagok nem adhatók a szívbetegeknek. Az orvos szerint – a döntés érthetetlen, hiszen a termékek döntő többségét tavaly fogadták be a finanszírozott szerek közé és áprilistól kaphatták a betegek.
Korábban a Magyar Nemzetnek egy neve elhallgatását kérő onkológus arról beszélt: óriási hátrányt jelenthet a most megvalósult döntés. Nem mindegy ugyanis, hogy egy adott szernek milyenek a mellékhatásai, és jelentősek a hatékonyságbeli különbségek is. A beteg életesélyeit javítja, ha többféle terápiát próbálhat ki. A melanoma, a vastagbél-, a tüdő- vagy a prosztatarák kezelésére szolgáló innovatív készítmények is érintettek lehetnek. Gazdasági okok állhatnak a háttérben, de azt nem tudni, miért fogadott be tavaly október végén az Emberi Erőforrások Minisztériuma összesen 15 új innovatív terápiát, ha a változtatás hatására ezek száma csökken. Pedig a magyar betegeknek átlagosan így is 3,7 évet kell várniuk egy új gyógyszerre, írta most a lap.
