Az egészségügyi kezelések életminőség-nyeresége
A költséghatékonyság objektív megítélésekor az úgynevezett inkrementális költséghatékonysági ráta (incremental cost effectiveness ratio, ICER) van a segítségünkre, olvasható a G7-en.
Az ICER arra ad választ, hogy a hagyományosan alkalmazott egészségügyi technológiához képest az új technológia révén elérhető egy egységnyi egészségnyereség mekkora pluszköltségbe kerül a társadalomnak. Az ICER-nek tehát két fő összetevője van: a várható egészségnyereség és annak költségvonzata. Most röviden azt mutatjuk be, hogy milyen mutatók mentén lehet számszerűsíteni az egészségnyereséget.
Az egészségnyereség mérésének rendkívül kiterjedt szakirodalma van, de alapvetően három nagy csoportra bonthatjuk az egyes mutatókat: a halálozásra (mortalitás), az egészségi állapotra (morbiditás) és az egészséggel kapcsolatos életminőségre. A hatályos egészség-gazdaságtani irányelv szerint az egészségnyereség mérésére szolgáló paraméternek (úgynevezett végpontnak) klinikailag és a beteg számára relevánsnak, szenzitívnek, validnak és reprodukálhatónak kell lennie.
Egy akut, életet veszélyeztető betegség esetén a túléléssel kapcsolatos végpontokat tekinthetjük leginkább relevánsnak. Ezek a mutatók értelemszerűen arra adnak választ, hogy a vizsgálandó egészségügyi technológia mennyivel képes meghosszabbítani egy beteg életét, illetve az életkilátásokra, prognózisra jellemző mutatókat (például egy daganatos betegség esetén késleltetni az áttét megjelenését).
Egy krónikus betegség esetén azonban a fentieken túl érdemes lehet az egyes betegségre specifikusan jellemző mértékegységek vizsgálata is. A túlélés ebben az esetben is fontos paraméter, de a betegségek lassú lefolyása miatt gyakran nehezen vizsgálható (például klinikai vizsgálatokban hosszú követési idő szükséges). Ilyen mértékegység például a cukorbetegség kezelése során fontos hemoglobin A1c szint, vagy a magas vérnyomás kezelésére szolgáló technológiák esetén informatív lehet a vérnyomáscsökkenés mértéke. Természetesen kis túlzással azt állíthatjuk, hogy ahány betegség, annyiféle jellemző paramétert és változót lehet figyelembe venni. A hatályos egészség-gazdaságtani irányelv a figyelembe veendő paraméterekre mindösszesen annyit javasol, hogy az összehasonlítás két vizsgálandó technológia között klinikailag releváns végponton történjen.
