Nem hozott egészségnyereséget a csipszadó

A KSH adatai szerint az adónemből évre emelkedő összegű bevételre tett szert a központi költségvetés: a teljes neta-bevétel 2012-ben 19,49 milliárd forint, 2020-ban már 59,19 milliárd forint volt. 2022-ben pedig változik a termékkör és az adó mértéke is – írja a Portfolio.

Az adóbevétel folyamatos növekedése ellenére a háztartások vásárlási szokásai nem a kormányzati várakozások szerint alakultak. A nagyon cukros, sós, magyarán a neta alapján egészségtelennek nyilvánított termékek esetében csak igen rövidtávon, 2012 és 2013 között volt tapasztalható szignifkáns csökkenés a keresletben, és mindössze három termékcsoport esetében: az üdítőitaloknál, a lekvároknál, dzsemeknél és a gyümölcsleveknél. Jelentősebb és hosszabb távú visszaesést a fogyasztásban csak az üdítő italoknál lehetett látni – amint arra „A népegészségügyi termékadó hatása a vásárlási szokásokra” című tanulmány szerzői rámutattak. A szakemberek ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a csipszadó pozitív hatása elsősorban annak forrásteremtő jellegéből adódik.

Hasonló következtetésre jutott egy 2016 és 2021 között zajló átfogó projekt is, amelynek az volt a célja, hogy áttekintse: milyen intervenciókkal lehetne javítani a lakosság egészségi állapotát a versenyképesség növelése érdekében. Az összefoglaló tanulmány megállapítja: az átfogó lakossági egészségfelmérések szerint 2004-hez képest nemhogy javult volna, egyenesen romlott az emberek egészségi állapota, több az elhízott, nőtt a magasvérnyomás- és a cukorbetegség kockázata. Ennek fő oka pedig az „erősen kifogásolható minőségű táplálkozás” és a testmozgás hiánya. A tanulmány megállapítása szerint az eredmények egyértelműen rámutatnak arra, hogy az életmódbeli tényezők szerepe felülmúlja még a jelentős kockázatnövelő szereppel bíró genetikai konstellációk súlyát is.

Miközben a neta-bevételek növekedtek, paradox módon romlott (vagy bizonyos területeken legalábbis nem javult) a magyarok egészségi állapota.

A törvény szerint deklaráltan forrásul szolgál az ebből az adónemből származó bevétel az egészségügyi szolgáltatások és a népegészségügyi programok finanszírozásához.

Amit biztosan tudni lehet, az az, hogy a neta-bevételek döntő része a nagy közös kalapba, a központi költségvetésbe kerül. Az is ismert, hogy a csipszadónak jelentős szerepe volt abban, hogy 2012-ben a kormány meg tudta lépni az egészségügyi dolgozók béremeléseinek első ütemét.

Az adóalanyok a netát, pontosabban a fizetendő összeg maximum 10%-át felajánlhatják egészségmegőrző programok finanszírozására is. A pénz címzettje az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), amely honlapján arról biztosít mindenkit, hogy az így befolyt forrásokat transzparensen kívánja felhasználni, mégpedig főként a szakpolitika által kidolgozott népegészségügyi programok megvalósításának támogatására, egészségmegőrző programok kidolgozására és lebonyolítására.

Hiába kereste azonban a lap nyomát ezeknek a programoknak, nem talált ilyet. A valós helyzetről mindent elmond, hogy bár az OGYÉI még programirodát is felállított a netás feladatai ellátására, az annak munkájáról tájékoztatni hivatott aloldalon mindössze egy e-mail cím és egy telefonszám olvasható, az oldalt pedig utoljára 2020.04.23-án frissítették. Hasonlóan elavultak a neta-val kapcsolatos egyéb tájékoztató információk is a weblapon, ezért azzal kapcsolatban sem derült ki semmi, vajon mikorra szándékoznak végre nyilvánosságra hozni a lakosság egészségi állapotát felmérni hivatott, 2018-ban szeptember eleje és december közepe között zajlott (!), az OGYÉI által koordinált kutatás eredményeit, amelyek az intézet szerint is „nélkülözhetetlenek” bizonyos népegészségügyi programok kidolgozásához, és reális képet nyújtanak a lakosság táplálkozási szokásairól, tápláltsági állapotáról. Az oldalról mindössze annyi derül ki, hogy a vizsgálat adatfelvételi szakasza a koronavírus-járvány miatt 2020. júniusában zárult, de annak is két éve már.

Elvileg indított egy országos felmérést az OGYÉI a gyermekkori elhízás vizsgálatára is, erről 2019 szeptemberében adtak hírt, de ennek az eredményei sem találhatók meg sehol, még azt sem hozták a látogatók tudomására, ami nyilvánvaló, hogy ennél vélhetően még komolyabban hátráltatta a munkát a Covid-járvány.