Az ÁSZ a nyilvántartási rendszerek ellenőrzéséről
Több rab van a nyilvántartásban, mint a kóterben
Először veselkedett neki az Állami Számvevőszék, hogy górcső alá tegye a társadalombiztosítás nyilvántartási rendszereit. Az elsősorban szakembereknek fontos téma rögtön érdekessé válik, ha kiderül: a fenti adatbázisoktól függ, hogy pontosan nyilvántartják-e a nyugdíjak alapjául szolgáló befizetéseket és szolgálati időket.
A társadalombiztosítási ellátások az államháztartási kiadások közel egyharmadát teszik ki, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden ezer forintból 300 a tb-rendszerben fordul meg – indokolta az ÁSZ felügyeleti vezetője, hogy miért tartották fontosnak a tb rendszerek nyilvántartásainak vizsgálatát. Nem mindegy, tette hozzá Melles Mária, hogy megfelelők-e azok az adatbázisok, amelyektől többek között a kifizetendő táppénz esetleg épp a nyugdíj összegének helyes megállapítása függ, vagy az egészségügyi ellátás zökkenőmentes igénybevétele. A három szereplőt – Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Nemzeti Adó- és Vámhivatal – érintő vizsgálat a 2007-2010 közötti időszakot ölelte fel.
Az egyik legjelentősebb alapnyilvántartás létrehozója az egészségpénztár. A természetbeni egészségügyi ellátások ingyenességét biztosító jogviszonyt igazoló TAJ adatbázisa a 2007-2008-ban lezajlott jogviszony ellenőrzés eredményeként jelentősen tisztult, ismerte el Horváth Margit, ám ennek ellenére folyamatosan keletkeznek többes jogviszonyok. A főiskolai, egyetemi hallgatók tanulói jogviszonyát például az Oktatási Hivatal jelenti, s gondot okoz, hogy karok és szakok váltásánál a diákok jogviszonyát újra és újra rögzítik, amikor pedig befejezik tanulmányaikat, közülük csak az egyiket szüntetik meg, miközben a többi érintetlen marad az adatbázisban, s torzítja a rendszert. Nem jobb a helyzet a rabok esetében sem, akiket újból és újból jelentenek attól függően, hogy épp melyik szektorba helyezik át őket, így ma már az adatbázis több rabot tart „nyilván”, mint ahányan ténylegesen a büntetésvégrehajtás vendégszeretetét élvezik.
Az OEP – ismerte el az ÁSZ felügyeleti vezetője – komoly munkát végzett annak érdekében, hogy használható legyen a taj adatbázis. Ennek keretében 2007-ben 630 ezer levelet küldtek ki a foglalkoztatóknak, s hasonló nagyságrendben keresték meg egy évvel később a magánszemélyeket. Felvették a kapcsolatot a nagy munkáltatókkal, például a MÁV-val és a Magyar Államkincstárral. Igazi meglepetés a MÁK-kal kapcsolatban érte a számvevőket, amikor megtudták, épp az államháztartás bankjából érkezett a legtöbb hibás adat. El is döntötték, legközelebb a kincstárnál is vizsgálódnak.
A tb nyilvántartások működnek, ám a számvevők találtak javítani valót. Kiderült például, hogy nem rögzítették, milyen minőségi kritériumoknak kell megfelelniük az átadandó adatoknak, vagyis nincs minőségbiztosítás. Sok a párhuzamosság. A kiinduló adatok a NAV-hoz érkeznek, itt képződik az első adatbázis, majd onnan az adatok átkerülnek OEP-hez és a nyugdíjbiztosítóhoz, amelyek szintén generálnak maguknak egy-egy foglalkoztatói törzsnyilvántartást, amelyet ki-ki másra használ.
Az immár megháromszorozódott adatbázist frissíteni sem tudják egyszerre, hiszen az adatszolgáltatókkal a NAV áll havi kapcsolatban. A számvevők szerint a NAV-nak kellene lehetővé tennie, hogy adataihoz hozzáférjen az OEP és az ONYF is. A nyilvántartások hatékonysága mérő és a mutatószámok hiányából adódóan nem vizsgálható, problémás az informatikai háttér is. A szervezetek külön fejlesztették rendszereiket, gazdaságosabb együttműködésben nem is gondolkodtak. Az OEP-nél elavult az informatikai biztonsági szabályzat, nincs tartalék szerver, s nem határozták meg az informatikával kapcsolatos szakmai elvárásokat. A legfontosabb probléma azonban ONYF és a NAV között van.
A szolgálati idők és jövedelmek nyilvántartására évekig az úgynevezett NYENYI – nyugdíj egyéni nyilvántartó lap – szolgált, amelyet a nyugdíjbiztosítási szakemberek dolgoztak ki, s amelyen éppen ezért azok az adatok szerepeltek, amelyek elengedhetetlenül fontosak voltak a nyugdíjak pontos megállapításához. Ezt az adatszolgáltató lapot azonban tavaly felváltotta a NAV egy másik adatlapja, amellyel vélhetően az a gond, hogy túl sokat akar markolni, vagyis a korábbinál lényegesen több adatot szerepeltet rajta. Ez a dokumentum azonban nem képes átvenni a NYENYI feladatait, ráadásul egy évben egyszer adják át az adatokat a nyugdíjbiztosítónak. Így a nyugdíjak megállapításához a tavalyi jövedelemről külön igazolást kellett kérni a foglalkoztatóktól.
