Az Alzheimer-kór súlyos terhet jelent a világgazdaság számára

Világszerte 24-36 millióan szenvednek a gyógyíthatatlan demenciában, és ez a szám 2050-re várhatóan eléri a 115 milliót – közölték a szakértők a képviselőház külügyi bizottságában tartott meghallgatáson.

A betegség „a XXI. század legsúlyosabb egészségügyi és szociális válsága” – vélte Daisy Acosta, a londoni székhelyű Alzheimer’s Disease International (Nemzetközi Alzheimer-kór Társaság) elnöke.

Daisy Acosta 604 milliárd dollárra (113 000 milliárd forint) becsülte az Alzheimer-kórral kapcsolatos 2010. évi kiadásokat, amely a világ GDP-je egy százalékának felel meg.

A kutatásra fordítható összegek azonban a töredékei annak, amelyet más betegségekre fordítanak – közölte Bill Thies, az Alzheimer’s Association (Alzheimer Társaság) munkatársa.

Évente 6 milliárd dollárt (1126 milliárd forint) fordítunk rákkutatásra, 4 milliárdot (750 milliárd forint) a szív- és érrendszeri betegségekre és 2 milliárdot (375 milliárd forint) az AIDS-re. Az Alzheimer-kór kutatására azonban csak körülbelül 450 millió dollár (84 milliárd forint) jut – mondta Thies.

George Vradenburg, az US Against Alzheimer's (Egyesült Államok az Alzheimer-kór ellen) nevű szervezet munkatársa hangsúlyozta, hogy a nyugati országokat fenyegeti a legjobban a keresőképtelenek számának növekedése a keresőképesek kárára, valamint az egészségügyi költség növekedése. Ez az egész világon növeli a feszültségeket az ellátórendszerekben, és a gazdasági növekedés lassulását okozhatja a fejlett országokban, egyebek között Nyugat-Európában – jósolta.

Vradenburg szerint mindent második 85 évnél idősebb ember szenved időskori elbutulásban. „Azok az országok lesznek a XXI. század győztesei, amelyek megtalálják a módját, hogy idős lakosaikat jó egészségi állapotban és a termelési rendszereken belül tartva támogassák” – mondta a szakértő.

Vradenburg szerint azzal kell számolni, hogy egyre nagyobb lesz a fizikailag jó állapotban lévő, de mentálisan fogyatékos lakosság. Felszólította az államokat, találjanak módszereket a beteg emberek foglalkoztatására a gazdasági katasztrófa elkerülése érdekében.

„Az aktív lakosság részét képező termelőképes adófizetőkké, nem pedig szociális támogatásra szorulókká kell tenni az időskorúakat” – fogalmazott a szakértő.

Legutóbb márciusban, a most lezáruló magyar uniós elnökség kapcsán Freund Tamás, a Magyar Idegtudományi Társaság elnöke beszélt a betegség gazdasági vonatkozásainak fontosságáról: "kiemelt európai prioritásként kell kezelni a neuropszichiátriai kórképek kutatását és az eredmények innovációs hasznosítását".

Mint akkor kifejtette, két olyan agyi betegségcsoport létezik, amelynek egyre nő az egészséggazdasági és szociális jelentősége. Az egyikbe az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és más neurodegeneratív betegségek tartoznak, amelyek gyakorisága az öregedő társadalmakban hihetetlen gyorsasággal nő, óriási terhet róva az egészségügyre és a családokra. Ez a betegségcsoport azonban már szerepelt a francia, majd a spanyol EU-elnökség prioritási listáján.

"A másik csoport a depresszió, szorongás és a pánikbetegség. E kórképek rohamos terjedésének oka a globalizálódó világunkban bekövetkezett információs robbanásban keresendő. Az emberi agy ennek következtében olyan adaptációs nyomásnak van kitéve, amelyhez nehezen tud alkalmazkodni" - emelte ki Freund Tamás. Mint hozzátette, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint e kórképek - figyelembe véve szomatikus következményeiket is - a 2020-2030-as években gazdasági szempontból a legsúlyosabb betegségcsoporttá válnak.