Átfogó reform jöhet, ha van hozzá elkötelezettség

Karácsony előtt egy nappal jelent meg, s december 25-én már hatályba is lépett az a kormányhatározat, ami fontos változásokat készít elő az egészségügyben. A kórházak adósságrendezését és az átfogó átalakítások nyolc pontját tartalmazó döntések Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász szerint ha nem is adnak a rendszer minden problémájára választ, de végre tartalmaznak pozitív üzeneteket, írja az Mfor.

Az egészségügy átalakítását célzó 8 ponttal kapcsolatban úgy látja, hogy a kormányhatározat az eddigi megfeneklett elképzelésekkel szemben eléggé átfogó; lehetőséget ad az egészségügyi rendszer modernizációjára, ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy véghezviteléhez elkötelezettség és komoly módszertani megalapozás is szükséges.

A lap azon kérdésére, hogy mit tart a 8 pont pozitívumának, illetve negatívumának, kiemelte: Ha egészségügyi reformanyagként tekintek rá, akkor legfontosabb erősségként a meglévő struktúra helyett a szükségleteken alapuló finanszírozási elveket és a korszerű ellátási formák (ide érthető egyebek mellett a telemedicina) elterjesztésének igényét emelném ki. Hátránya a finanszírozási szemlélet kizárólagossága, pedig rendszerünk hiányosságai nemcsak ilyen természetűek. Hadd említsek csak kettőt: a gyakran megalázó bánásmódot, vagy a betegek rossz tájékoztatását. Ehhez kapcsolódik az adatnyilvánosság kérdése is: az átláthatóság szintén elengedhetetlen a modern szemléletű változásokhoz. Sokat kellene javítani továbbá a konszenzusmechanizmusokon is. 

Hogy a pontok mögött lát-e valós finanszírozási elképzeléseket, vagy inkább a pazarlás megszüntetése eredményezhet új forrásokat, azt mondja, szerinte a két szemlélet együtt jelenik meg, a költségtakarékossági célú javaslatok mellett kifejezetten újszerű és előremutató finanszírozási tervek is azonosíthatók a határozatban. A rendelet megjelenése óta sokan hiányolták az égető szakemberhiányra vonatkozó elképzeléseket, amivel tényszerűen egyet is ért, ugyanakkor szerinte a határozatból kirajzolódó elképzelések megvalósítása, a szükségletalapú struktúra és működés a humán erőforrások kedvezőbb eloszlásával és az állami egészségügyi szakemberek számára vonzóbbá tételével is járhat.