Feszültségeket gerjeszt az adósságrendezés

Az év végén csaknem nyolcvan milliárdot önt a kormány az egészségügybe, ám a hitelezők csak akkor juthatnak pénzükhöz, ha a számlájukat nem találták indokolatlanul túlárazottnak. Az Emmi közleménye szerint az irreálisan magas beszállítói árak gyanúja jellemzően „a külföldi multiknál” vetődik fel: Fenyegetően hozzátetették: „Nem engedhető meg, hogy bárki is a magyar betegeken nyerészkedjen.” A főtárgyaló a tárgyalások eredményének függvényében javaslatot tesz a tartozás kiegyenlítésére, amire a pénzügyi- és humántárca előzetes engedélyezése után, várhatóan 2020. első negyedévében kerülhet sor.

– Azóta, hogy kiderült, lesz adósságrendezés, kifejezetten fenyegető hangvételű a kormányzati kommunikáció – reagált a Népszavának Rásky László, a beszállítók egy részét tömörítő Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Arra utalva, hogy a beszállítók sokasága régóta hitelez a magyar kórházaknak, megjegyezte: – A most ígért számlaellenőrző bizottságban legalább elmondhatja majd az adóhivatal munkatársa, hogy más helyzetben, a nem állami szektorban már rég felszámolási eljárás szoktak indítani. Főleg az éven túli tartozásoknál, amik után már minden egyéb közterhet befizettek a cégek. Épp ezért a kormánynak egyetlen dolga van: rendezni ezt az adósságot. Nem értjük az ellenséges hangvételt, mert eddig a beszállítók türelmesek voltak és lojálisak.

Amikor a kormányzat éppen nem a beszállítókkal hadakozik, maga is másként vélekedik a kórházak eladósodásának okairól. A Népszava birtokába került ugyanis a karácsony előtt megjelent kormányhatározat alapjául szolgáló egyik munkaanyag. Ebben pedig a fő okok között a korábbi forráskivonásokat, a területre fordított alacsony GDP-arányos költést, a nem megfelelő finanszírozást, az ellátórendszer megoldatlan strukturális problémáit és az intézményi menedzsmentet említették. Megjegyezték azt is, hogy nem történt komplex, valamennyi problémát együttesen kezelő intézkedés, például a teljes ágazatot érintő struktúraátalakítás. Ám a közvetlenül karácsony előtt megjelent kormányhatározat is csak részintézkedéseket ír elő. A struktúrához ezúttal sem nyúlnak hozzá. Szakértők szerint, ami biztosan elkezdődik, az a finanszírozási díjak felülvizsgálata, a teljesítmény volumenkorlát megigazítása. Ez utóbbi a gyakorlatban annyit jelent: ha valahol nem tudták felhasználni az adott ellátásra biztosított forrást, akkor a megmaradt összeget átcsoportosítják oda, ahol az adott szolgáltatásból sokkal többet tudnának elvégezni, mint amennyi keretükből futja.