Akinek már volt dolga az egészségüggyel, készségesebben fizetne érte
Egy friss, a MABISZ megbízásából a Századvég Alapítvány által készített - az egészségbiztosításokat vizsgáló – kutatás eredményét ismerteti a Biztosítási Szemle.
A szeptember-októberben végzett országos kutatásban 1000 fő vett részt, akiket telefonon kérdeztek meg, továbbá 3 fókuszcsoportos vizsgálatot is végeztek. Ebből kiderült, hogy alapvetően kritikusak vagyunk az egészségügyi rendszerrel szemben, de a háziorvosokban, rendelőkben, állami kórházakban megbízunk.
A megkérdezettek elsősorban a műszerek korszerűsítése, az orvosok ápolók számának növelése, a várólisták csökkentése terén látnak sürgős tennivalót, míg a hálapénz elvárása illetve betegekkel való bánásmód a legkevésbé zavarja őket. (Ez utóbbi eredmény különösen távolesőnek mutatkozik némely más kutatás következtetéseitől – itt van egy példa erre is. A szerk.)
A többség ugyan problémaként értékeli a hálapénzt, de egyfajta „szükséges rosszként” tekint rá, mégis a lakosság 74%-a fizetett már valaha. A 40-60 év közöttiek, az iskolázottabbak, a magasabb jövedelműek azok, akik hajlamosabbak fizetni hálapénzt.
A kutatás arra is kiterjedt, hogy mekkora az önkéntes fizetési hajlandóság egyes kiegészítő szolgáltatásokért: például a gyorsabb időpont, jobb körülmények, kevesebb várakozás, szabad orvosválasztás, ellátás megszervezése, stb iránt. Ebből az derült ki, hogy a 39-59 évesek, magasabb iskolai végzettségűek, a jobb anyagi helyzetben lévők hajlandóak lennének fizetni ezekért, illetve, akiknek volt konkrét tapasztalata az elmúlt években az egészségügyben – olvasható a biztositasiszemle.hu-n.
