Akár három évig is visszatarthatják az egészségügyiek szabadságát
A vonatkozó kormányrendelet a szabadság kiadásának egyes jogviszonyokban alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályairól szól, írja a Mérce.
A hétvégén a Magyar Közlönyben megjelent, és kihirdetésének másnapján, azaz március 28-án vasárnap hatályba is lépett a 149/2021. (III. 27.) kormányrendelet a szabadság kiadásának egyes jogviszonyokban alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályairól szól.
A kormányrendelet a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve javítóintézetnél foglalkoztatottakra vonatkozik, továbbá azokra, akik az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban állnak, harmadszor pedig azokra, akik rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományában dolgoznak.
A rendelet kiköti, hogy a felsoroltakra is csak abban az esetben vonatkozik a törvény, amennyiben a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vettek.
Az említett három ágazat érintett dolgozói a 2021. évben esedékes szabadságuknak csak egy részét kérhetik ki, amennyiben erről a munkáltatójuk úgy határoz.
Ugyanis a kormányrendelet értelmében a munkáltató nem köteles a szabadság – beleértve az alap- és a pótszabadságot is – egy jelentős részét idén kiadni, hanem átviheti a következő, a 2023-as vagy akár a 2024-es évre is. Azaz a Mérce szerint megtörténhet, hogy egyes dolgozók a 2021-es szabadságuk egy részét csak 2024-ben kaphatják meg.
