A válságköltségvetés vesztese az egészségügy
A jövő évi büdzsé vesztese az egészségügy, nyernek az energiacégek, de az állam sem jár rosszul. A Népszava elemzése.
Benyújtotta a 2023-as költségvetés tervezetét az Orbán-kormány az Országgyűlésnek, amely korábban látottaknál is kevesebb részletet tár fel. Ami látható, hogy hatalmas optimizmussal tekint a kormány a következő évre.
Ezt tükrözi a gazdaság növekedésre adott 4,1 százalékos előjelzés, de ide sorolható az infláció 5,2 százalékos mértéke is, ami látva épp most berobbanó két számjegyű drágulást, nem nélkülöz egy jó adag derűlátást. Vagyis az Orbán-kormány azzal számol, hogy a magyar gazdaság könnyedén átvészeli az újabb válságot, az ukrán háborút, a költségvetési megszorításokat, a különadókat, és dinamikus növekedési pályán marad – írja elemzésében a Népszava.
Az Orbán-kormány számai szerint az egészségügyi kiadások 4 százalékkal emelkednek, ami azonban az öt százalékos inflációval számolva reálértékcsökkenést takar. Az egészségügy jövőre 2669 milliárdot kap, amely mintegy száz milliárddal magasabb az idénre előirányzottnál. Vagyis ez az egészségügyi kiadások 3,7 százalékos növekedését jelenti, ami elmarad az 5,2 százalékos inflációtól, vagyis reálértéken csökkenek, így már most megismerhettük a jövő évi költségvetés első vesztesét.
Jól jelzi az egészségügyhöz való hozzáállását a kormánynak, hogy több pénzt költ a Pénzügyminisztérium személyi juttatásaira (14 milliárdot), mint az Egészséges Budapest Programra (10 milliárd). Ez az a program, amelyből nevével ellentétben nemcsak a főváros, hanem az főváros és a teljes agglomeráció egészségügyi fejlesztéseit finanszírozzák.
Jövőre tovább épül a Nemzeti Oltóanyaggyár 18,5 milliárdból, hogy minek, az nem teljesen világos, mint ahogy az sem, hogy mit akarnak ott gyártani a koronavírus-járvány lecsengése után.
Varga Mihály pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés ismertetése során azt is elmondta, hogy a helyi iparűzési adó felezése idén kifut, így jövőre újra a teljes összeget szedhetik be az önkormányzatok, ami azt jelenti, hogy az árbevétel akár 2 százalékát kell majd a települési kasszákba a cégeknek befizetni.
