"A kormány önmagán végzi a legnagyobb spórolást"
A kabinet a soproni kihelyezett kormányülésen döntött a rezsi- és honvédelmi alap felállításáról, illetve az azt finanszírozó extraprofitadó kivetéséről, aminek összege 2022-ben meghaladja a 800 milliárd forintot, jövőre pedig eléri az 1000 milliárd forintot, mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának nyilatkozva.
A miniszter elmondta, a többi közt a bankokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, valamint a légitársaságokat érintő extraprofitadók célzottak és átmenetiek. "A háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika árát tehát nem az embereknek kell megfizetniük". Hozzátette: az emelkedő kamatok és árak révén a bankok és a nagy multicégek olyan jelentős extrahaszonra tettek szert, amiért nem dolgoztak meg, ezt pedig be kell vonni a közteherviselésbe.
Nagy Márton megerősítette, a kabinet folyamatosan figyelni fogja, hogy az extraprofitadó által érintett cégek áthárítják-e terheiket a fogyasztókra, majd gyorsan és keményen fellép, ha ez esetleg megtörténne.
A miniszter szólt arról is, a kormány önmagán végzi a legnagyobb spórolást. A kabinet 10 százalékkal csökkentette a minisztériumok költségvetését, ami 2022-ben 581 milliárd forint, jövőre pedig 500 milliárd forint megtakarítást jelent. A kormány emellett az állami beruházások átütemezésével és halasztásával 2022-2023-ban összesen 1150 milliárd forintot takarít meg.
Nagy Márton közölte, a kormány a következő hetekben, az infláció alakulását figyelembe véve dönt az élelmiszerek és üzemanyagok július 1-jén lejáró árstopjának sorsáról. Ezzel összefüggésben megjegyezte, a kabinet tapasztalatai szerint egyelőre nem tetőzött ezeknek a termékeknek a drágulása.
A miniszter elmondta, a rezsivédelemből ki kell lépniük az önkormányzatoknak és a gazdálkodó szervezeteknek, így az a jövőben újra csak a családoknak marad elérhető. Nagy Márton emlékeztetett, a rezsicsökkentési szabályok eredetileg is a családoknak szóltak, a kormány a koronavírus-válság miatt döntött úgy 2021 végén, 2022 elején, hogy abba az önkormányzatok, valamint a kis- és középvállalatok is beléphessenek. A kis- és középvállalatok, valamint az önkormányzatok jelentős része ki tudja termelni a nagyobb energiaszámlákat, tette hozzá.
Kiemelte, az új kormányzati intézkedések évente több mint 2000 milliárd forintos megtakarítást jelentenek és elérhetővé teszik az idei 4,9 százalékos, és a jövő évi 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt.
*
A rezsivédelmi alap 700 milliárd forinttal, a honvédelmi alap 200 milliárd forinttal jön létre. Az alapok bevétele nagyobb részt az extrapofit-különadók befizetése lesz (800 milliárd forint), valamint egyéb költségvetési bevételek. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint a különadót a bankoknak, a biztosítóknak, a nagy kereskedelmi láncoknak, az energiaipari és kereskedőcégeknek, a telekommunikációs vállalatoknak, a légitársaságoknak, a gyógyszerkereskedőknek kell fizetni főszabály szerint idén és 2023-ban.
Közölték azt is, a rezsivédelmi és honvédelmi alap bevételéhez hozzájárulnak egyéb költségvetései bevételek is, így emelkedik az alkohol és dohánytermékek jövedéki adója, a cégautóadó, emelkedik a bányajáradék, egyes, nem a lakosság által fizetett energiatermék jövedéki adója, emelkedik a népegészségügyi termékadó (például az energiaitalok és sós snackek esetében) és egyes alkalmi munkák utáni adók is.
Három napos kihelyezett ülést tartott a kormány Sopronban, ahol elfogadták az extraprofit adó kivetéséről szóló rendelkezéseket és a 2023-as költségvetés tervezetét is. Orbán Viktor mellett balról Lázár János építési és beruházási miniszter (b), Varga Mihály pénzügyminiszter (b2), Pintér Sándor belügyminiszter (b3), Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (b4), jobbról Bordás Gábor, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára (j3), Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (j2) és Nagy István agrárminiszter (j). (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
