A „sajátos nevelési igényű” roma fiatalok ügyének állása
2009. november 07. 12:59
.jpg)
„A mai magyar iskolák körülbelül harmada elkülöníti a roma diákokat: melléképületekbe, osztályokba vagy külön iskolákba. Ezzel mind az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, mind a közoktatási törvényt megsértik.”AmaroDrom
Felülvizsgálati kérelemmel fordul a Legfelsőbb Bírósághoz a Debreceni Ítélőtábla csütörtökön kihirdetett, két, fogyatékosnak ítélt roma fiatal keresetét elutasító ítélete ellen az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) – tájékoztatta az MTI-t pénteken közleményben a CFCF.
A két fiatal – az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány jogi képviselőinek támogatásával – azért perelte be iskoláját, annak fenntartóját és egy szakértői bizottságot, mert korábban fogyatékosnak, „sajátos nevelési igényűnek” minősítették őket. Álláspontjuk szerint ezzel sérült az egyenlő bánásmódhoz, az esélyegyenlőséghez és az oktatás megválasztásához fűződő joguk.
A Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletében kimondta, hogy a fiatalokat nem érte kár, s „a mai napig is sajátos nevelési igényű gyerekek”, ezért hatályon kívül helyezte a korábbi, az iskolát és az önkormányzatot elmarasztaló és 1–1 millió forint kártérítésre kötelező ítéletét.
Ugyanakkor a fellebbezést későn beadó önkormányzati pedagógiai szolgálat – az elsőfokú bírósági ítélet jogerőre emelkedésével – köteles kifizetni az 1–1 millió forintos kártérítést a két fiatalnak.
A CFCF közleménye utal arra: a táblabírósági tanács elnöke döntésében nem minősítette felelősnek sem az iskolát, sem pedig a fenntartó önkormányzatot, kiemelte azonban azt, hogy szükséges a fogyatékossá minősítés és a felülvizsgálat rendszerének átalakítása.
„Az ítélőtábla álláspontja szerint az iskola azért nem felelős, mert a gyermekek képességeit 2000 és 2006 között többször is felülvizsgálták” – idézi a közlemény.
A CFCF szerint azonban „ezek a felülvizsgálatok a valóságban nem történtek meg, a szakértői bizottság a gyerekeket nem, csak a korábban saját maga által kiállított szakvéleményt vizsgálta”.
A CFCF ezért hamarosan felülvizsgálati kérelemmel fordul a Legfelsőbb Bírósághoz, és ha szükséges, a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság elé viszi az ügyet.
„Többek között ezen kártérítési per tapasztalataira építve indít további eljárásokat a CFCF, még ez évben több szakértői bizottsággal, a fenntartó önkormányzatokkal, valamint a diagnosztikai eszközök frissítését és a mérési rendszer átalakítását elmulasztó Oktatási Minisztériummal, és a közoktatási törvény szerint személyesen felelős Hiller István oktatási és kulturális miniszterrel szemben is. Ezekben a közérdekű igényérvényesítési perekben a CFCF szükségesnek látja külföldi szakértők bevonását – olvasható a közleményben.
Mohácsi Erzsébet, az alapítvány elnöke korábban az MTI-nek elmondta: országosan 12 gyerek esetében indult kártérítési eljárás szerintük indokolatlan fogyatékossá minősítés miatt.
Szeretnének véget vetni annak a több évtizedes folyamatnak, hogy roma gyerekeket indokolatlanul fogyatékosoknak minősítenek. A debrecenin kívül eddig Kecskeméten született jogerős elutasító ítélet – tette hozzá.
A két fiatal – az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány jogi képviselőinek támogatásával – azért perelte be iskoláját, annak fenntartóját és egy szakértői bizottságot, mert korábban fogyatékosnak, „sajátos nevelési igényűnek” minősítették őket. Álláspontjuk szerint ezzel sérült az egyenlő bánásmódhoz, az esélyegyenlőséghez és az oktatás megválasztásához fűződő joguk.
A Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletében kimondta, hogy a fiatalokat nem érte kár, s „a mai napig is sajátos nevelési igényű gyerekek”, ezért hatályon kívül helyezte a korábbi, az iskolát és az önkormányzatot elmarasztaló és 1–1 millió forint kártérítésre kötelező ítéletét.
Ugyanakkor a fellebbezést későn beadó önkormányzati pedagógiai szolgálat – az elsőfokú bírósági ítélet jogerőre emelkedésével – köteles kifizetni az 1–1 millió forintos kártérítést a két fiatalnak.
A CFCF közleménye utal arra: a táblabírósági tanács elnöke döntésében nem minősítette felelősnek sem az iskolát, sem pedig a fenntartó önkormányzatot, kiemelte azonban azt, hogy szükséges a fogyatékossá minősítés és a felülvizsgálat rendszerének átalakítása.
„Az ítélőtábla álláspontja szerint az iskola azért nem felelős, mert a gyermekek képességeit 2000 és 2006 között többször is felülvizsgálták” – idézi a közlemény.
A CFCF szerint azonban „ezek a felülvizsgálatok a valóságban nem történtek meg, a szakértői bizottság a gyerekeket nem, csak a korábban saját maga által kiállított szakvéleményt vizsgálta”.
A CFCF ezért hamarosan felülvizsgálati kérelemmel fordul a Legfelsőbb Bírósághoz, és ha szükséges, a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság elé viszi az ügyet.
„Többek között ezen kártérítési per tapasztalataira építve indít további eljárásokat a CFCF, még ez évben több szakértői bizottsággal, a fenntartó önkormányzatokkal, valamint a diagnosztikai eszközök frissítését és a mérési rendszer átalakítását elmulasztó Oktatási Minisztériummal, és a közoktatási törvény szerint személyesen felelős Hiller István oktatási és kulturális miniszterrel szemben is. Ezekben a közérdekű igényérvényesítési perekben a CFCF szükségesnek látja külföldi szakértők bevonását – olvasható a közleményben.
Mohácsi Erzsébet, az alapítvány elnöke korábban az MTI-nek elmondta: országosan 12 gyerek esetében indult kártérítési eljárás szerintük indokolatlan fogyatékossá minősítés miatt.
Szeretnének véget vetni annak a több évtizedes folyamatnak, hogy roma gyerekeket indokolatlanul fogyatékosoknak minősítenek. A debrecenin kívül eddig Kecskeméten született jogerős elutasító ítélet – tette hozzá.
| Egy-egymilliós kártérítést ítélt meg egy 16 és egy 14 éves roma fiatalnak a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mert korábban indokolatlanul fogyatékossá nyilvánították őket. Az első fokú ítélet elmarasztalta a megyei önkormányzatot mint fenntartót, de a Göllesz Viktor speciális iskolát is, ahol nem ismerték fel, hogy normál oktatásra lenne szüksége a diákoknak. András és István esete nem egyedi: az UNESCO 2008-as, oktatásban tapasztalható diszkriminációról szóló nemzeti jelentése szerint „a roma gyerekek speciális iskolákba irányítása a szegregációs gyakorlat egyik intézményesített formája”. A nyíregyházi felpereseket képviselő Farkas Lilla, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) ügyvédje szerint „a bíró a döntését a gyermekek alkotmányos jogaira alapozta: az egyik alkotmányos jog, amit megsértettek, az egyenlő bánásmódhoz és az esélyegyenlőséghez való jog, a másik az oktatáshoz való jog”. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság az egy-egymilliós kártérítés megítélésén túl elmarasztalta egyrészt a megyei önkormányzatot mint fenntartót, másrészt a Göllesz Viktor speciális iskolát, amiért nem ismerte fel, hogy normál oktatásra lenne szükségük. Andrást még most, nyolc év speciális iskolai oktatás után is normál képességűnek ítélte meg a kirendelt szakértő. András az ítélethirdetés után a következőket mondta: „Már egyáltalán nem hittem benne, hogy valaha az álmom is valóra válhat: autószerelő szeretnék lenni. Ez a pénz nem kárpótol az elfecsérelt 10 évemért, amit fogyatékosként kellett leélnem, de mégis nagyon örülök neki, mert magántanárt fogadhatok belőle, és újra felvételizhetek egy normál középiskolába. A négy évig tartó eljáráshoz az adott erőt nekünk, hogy példát mutathatunk több ezer diáktársunknak: ne hagyják magukat bolondiskolába íratni, amikor nem odavalók!” Az évek óta tartó országos persorozat első eredményesen végződő elsőfokú bírósági eljárása ez, melynek során roma tanulók perelték be iskolájukat, a szakértői bizottságokat, valamint az intézményfenntartó megyei önkormányzatot, amiért jogellenesen fogyatékossá minősítették, nyolc éven át fogyatékosként oktatták és ezzel megfosztották őket a minden gyereknek kijáró, képességeinek megfelelő, oktatás jogától – írja az ítéletet követő közleményben Mohácsi Viktória európai parlamenti képviselő. |
