"A közellátórendszer ma ellenérdekelt a betegek ellátásában"
Az átlagfinanszírozás, az egységes orvosi béremelés és a szakdolgozóhiány Bermuda-háromszögében egyszerűen elvesznek a betegek. A Portfolio cikke.
A járvány időszaka és az az idő alatt meghozott intézkedések évekkel visszavetették a műtéti várólistákat, így most majdnem olyan rossz a helyzet, mint 2012-ben, amikor a várólista-csökkentési program elindult. A valóságban azonban még a NEAK adatbázisában szereplőnél (most 56 ezer ember) is többen várnak valamilyen operációra. A Portfolio több oldalról is megerősített információi szerint a kórházak egy része ugyanis egyszerűen nem közöl adatokat, hiába kötelező.
Az egészségügyi veszélyhelyzet június 1-jén megszűnik, és az egészségügyi szolgáltatók finanszírozása ismét teljesítményalapú lesz, a kórházak azonban ettől még nem fognak elkezdeni éjjel-nappal operálni. A koronavírus-járvány miatti kapacitásszűkösség és az átlagfinanszírozás jelentős mértékben növelték ugyan a várólistákat, de vannak itt még más tényezők is, amelyek nem éppen a várólistacsökkentés irányába hatnak.
Az egyik ilyen az orvosi bérek egységes, differenciálatlan emelése, ami Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint nemhogy ösztönzőleg hatott volna az egészségügyre, hanem negatív hatásokkal járt. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese már tavaly decemberben arról beszélt egy konferencián, hogy „a béremelés óta az orvosok leálltak, eldobták a fonendoszkópot, a szikét”. A hálapénz kivezetésével ráadásul az egészségügyi ellátórendszer dezintegráltsági foka nem csökkent, hanem nőtt, és a nővérek is joggal lázadoznak, mert az béreik emelése jócskán lemarad az orvosoké mögött – vélekedett. Sinkó Eszter a Porftolio-nak úgy fogalmazott: az átlagfinanszírozás, az egységes orvosi béremelés és a szakdolgozóhiány Bermuda-háromszögében egyszerűen elvesznek a betegek.
A közellátórendszer ma ellenérdekelt a betegek ellátásában, amit az is bizonyít, hogy ha teljesítményük után kapnák a finanszírozást, akkor idén havonta összességében 10-14 milliárddal forinttal kevesebbet kapnának, mint a Covid előtti utolsó évben, 2019-ben. A megoldást az egészségügyi közgazdász a teljesítményelszámolás mellett a teljesítményfigyelésben látja, feszesen monitorozva az egyes intézmények kapacitásainak kihasználását.
Emellett szerinte az orvosok jövő évi 10 százalékos béremelésére szánt keretet oda kell adni a menedzsmentnek, hogy differenciálhasson, ezzel is ösztönözve az orvosokat a várólisták ledolgozására. Az ápolók fizetésének rendezése „megúszhatatlan”, legalább 25-30 százalékos béremelés kell, és az esetükben, valamint az orvosoknál is meg kell jelölni a következő lépcsőket, mert az ő – egyébként markáns – bérnövekményüket is erodálja az óriási infláció. Erre még akkor is áldozni kell, ha nyilvánvaló, hogy a gazdasági környezet nagyon kedvezőtlen közben, és a közoktatás, a szociális ellátórendszer is iszonyúan alulfinanszírozott.
A teljes cikket ITT olvashatja
