A korai táplálás egészségügyi és gazdasági hatásai
Magyarországon elsőként készült olyan tanulmány, amely a nem megfelelő korai táplálás egészségügyi következményeit és azok gazdaságra gyakorolt hatásait vizsgálja.
Szakmai körökben ma már elfogadott a fogantatástól számított első 1000 nap kiemelt élettani jelentősége, ahogyan az is, hogy ebben az időszakban a gyermekek nem megfelelő táplálása több népbetegség – köztük a 2-es típusú diabétesz, a kardiovaszkuláris megbetegedések és az elhízás – kialakulását is megalapozhatja. A hazánkban széles körben ismert Első 1000 Nap Program elnevezésű népegészségügyi tájékoztató kampány a megfelelő kisgyermekkori táplálkozás támogatásán keresztül kíván segítséget nyújtani az egészségügyi problémák megelőzésében, illetve a gyermekek hosszútávú egészségének megalapozásában és megőrzésében. A program megbízásából nemrégiben elkészült tanulmány eddig nem látott gazdasági összefüggésekre és megdöbbentő adatokra mutat rá a helytelen gyermekkori táplálás egészségügyi és gazdasági hatásairól.
A kisgyermek nem „mini felnőtt”
Az elhízás, a 2-es típusú diabétesz, valamint a szív- és érrendszeri problémák, alultápláltság és különböző hiánybetegségek kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető megfelelő korai táplálással. A tanulmányból kiderül, hogy az 1-3 éves korú gyerekek körében az édesanyák 45%-a nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, ezért nem teljes mértékben a baba szükségletei alapján táplálja gyermekét. A 24-36 hónapos gyermekek 6%-a túlsúlyos-elhízott, egynegyedük pedig sovány. A helytelen táplálkozási szokások kialakulását javarészt a zsír-, fehérje-, szénhidrát- és vitaminbevitel ajánlottól való eltérése okozza. A statisztikák szerint az utóbbi években különösen a 12 és 36 hónap közötti gyermekek helyzete rosszabbodott.
A helytelen táplálkozás kihat a pénztárcánkra is
A tanulmány érdekes adatokkal szolgál a népbetegségek közvetlen és közvetett gazdasági költségeit illetően is. Az elhízás, 2-es típusú diabétesz és a magas vérnyomás közvetlen költségei évente összesen több mint 307 milliárd forintnyi terhet rónak az egészségbiztosításra és a gyógyszerkasszára, de a lakosság is 30 milliárd forint felett költ évente a gyógyulásra.
A felnőttkori betegségek kockázata jelentősen csökkenthető a gyermekkori étkezési szokások megváltoztatásával, de emellett csökkentheti a népbetegségek gazdasági terheit, javíthatja az életminőséget és az átlagéletkor növelése pozitívan hat az egész magyar gazdaságra. Az egységes, hiteles és konzisztens táplálkozási szakmai ajánlások eljuttatása a szülőkhöz, a legjobb gyakorlatok megosztása is segíthetnek abban, hogy jelentős javulást lehessen elérni. Ebben az Első 1000 Nap program, az abban résztvevő szakmai és civil szervezetek és az ipar is elkötelezett. Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület és az Első 1000 Nap Program elnöke a sajtótájékoztatón kiemelte: „Egészséges felnőtt csak egészséges gyermekből lesz; a korai életszakaszban történő helyes hozzátáplálással egészségesebb jövő biztosítható.Össztársadalmi szinten szükséges az edukáció és a változtatás, mind a szülőket, mind az orvosokat, szakmai szervezeteket bevonva kell kialakítanunk egy tudatosabb és felelősebb társadalmi gondolkodásmódot, amely fokozottan figyel a kismamák, valamint a gyermekek táplálkozására az első 1000 napban.”
